Ajakos medve

Az ajakos medve.

Rudyard Kipling novellagyűjteményét, a Dzsungel Könyvét, akkor a benne szereplő medve, egyes elképzelések szerint nem barnamedve volt, hanem ajakos medve.

Kipling a legtöbb információt India állatvilágáról Robert Armitage Sterndale naturalistától kapta, aki később az Atlanti Óceánon levő Szent-Ilona sziget kormányzója lett.

Ezen kívűl a hindi nyelvben, amely nyugati nyelvjárása a pakisztáni urdu nyelv, több medvefajra is használták a bhalu elnevezést, de az ajakos medve esetében sok indiai nyelvben használnak bhaluhoz hasonló elnevezést mind a mai napig.

Ugyanakkor az ajakos medve angol neve pedig Sloth Bear, vagyis lajhármedve, és hát Balu, a medve szeretett lazulni. És még sok más információ is ezt sugallja.

A fajt a tudomány számára elsőnek a brit botanikus és zoológus George Kearsley Shaw írta le 1791.-ben, akkor még Bradypus ursinus néven.

1793.-ban a német orvos és naturalista Friedrich Albrecht Anton Meyer átnevezte Melursus lybius-ra, de sokáig nem tarthatta meg ezt a nevét sem, mivel 1817.-ben a francia zoológus Henri Marie Ducrotay de Blainville átnevezte Ursus labiatus-ra a hosszú ajkai miatt.

Viselte még a Prochilus hirsutus, a Chondrorhynchus hirsutus, és az Ursus longirostris nevet is, de mára, egyelőre, megmaradt a Melursus ursinus tudományos néven.

Azonkívűl az eredeti hindi nevét, a bhalu-t még mindig tartja, habár az Indiában használt rengeteg nyelv között akad még más megnevezése is, gyanítom, mind régebbi, mint a tudományos neve.

A nominális alfaj, amelyet Shaw írt le a kontinentális alfaj, és ez a legelterjedtebb medvefaj Indiában.

A Himalájától délre eső dombos, erdős területeken fordul elő, és akár szavannákon is, nyugaton Pandzsábtól a keleti Arunácsal Prádesig, Nepálban a déli részekre korlátozódik, és hiányzik az indiai Pandzsábtól északra fekvő magas hegyekből, amelyek Dzsammu és Kasmír, valamint Himácsal Prádes területein vannak.

Nyugaton az elterjedési területeit megállítják a radzsisztáni sivatagok és az Ábú-hegy, délen pedig a Dekkán fensík széles erdőtlen részeiről is hiányzik, de azonkívűl mindenhol megtalálható.

Bangladeshből kipusztult, Bhután területein pedig már nem ismert a helyzete, de valószínűsítik, hogy ott is kipusztult.

A másik alfaja a Srí-Lanka-i ajakos medve, a Melurus ursinus inornatus, és ez kizárólag Srí-Lanka szigetén fordul elő.

A századfordulón még Srí Lanka egész területén előfordult, de a hegyvidéki erdők széles körű tea- és kávéültetvényekké történő átalakítása miatt ma már az északi és keleti alföldekre korlátozódik.

Az ajakos medve a medvefélék között közepes termetűnek számít. 
A nemek közötti dimorfizmus a méretben mutatkozik meg.

A nőstények átlagosan 55 és 105 kg között vannak, de elérhetik akár a 124 kilogrammot is, míg a hímek átlagosan 80 és 145 kg közöttiek, de elérhetik a 192 kilogrammot.

Egy kutatás által a Nepálban mért nőstények átlag súlya 95 kilogramm volt, míg a hímeké 114 kilogramm, míg Indiában enyhén kisebbek voltak a medvék, a nőstények 93,2 kilogramm átlaggal és a hímek 83,3 átlagos kilogrammal voltak feljegyezve, ugyanakkor a kisebb Srí-Lanka-i alfajt átlagosan 68,2 kilós nőstényekkel, és 104,5 kilogrammos hímekkel regisztrálták. 

Tehát, a Srí-Lanka-i alfaj esetében nagyobb mértékű a méreti különbség a nemek között.

Az ajakos medve marmagassága 60 és 92 centiméter közötti és testhossza 1,4 - 1,9 méter közötti.

Bundája fekete, egyes egyedeknél rozsdásbarna vagy sötétbarna, bozontos és ápolatlan, borbélyhoz nem jár, és szőre a vállai között és a nyakon különösen hosszú, elérheti a 30 centimétert is, viszont hasára és lábszáraira már nem jutott elég szőr, emiatt szinte csupaszok. 

A szexuális dimorfizmus egy másik jele, a méretbeli különbségek mellett, hogy a nőstényeknél nagyobb a vállaik közötti szőrzet.

A mellrészén patkó alakú krémfehér színű folt látható, de ez a folt hiányozhat a Srí-Lanka-i alfaj esetében.
Ez a mellkasi folt megtalálható más ázsiai fekete színű medvéknél, például a 20. részben bemutatott maláj medve azaz napmedve esetében és a 21. részben bemutatott örvös medvénél.

Ennek a létezését azzal magyarázzák, hogy a tigris elrettentésére van, mivel mindhárom medvefaj, amelynek ilyen mellkasi foltja van, tigrisekkel osztja meg a területeit. Ugyanakkor, a tigris nem támadja meg a medvét, amennyiben a medbe szembe van vele fordulva, vagy tudatában van a tigris jelenlétének.

Látása és hallása gyenge, de szaglása kitűnő.

Alsó ajkai hosszúak, ezekről kapta magyar nevét, felülről pedig hiányoznak a metszőfogai, így nagy mennyiségű rovart tud egyszerre felnyalni.

További érdekességekért nézd meg az alábbi videót:

🐻Állatbemutató #152 | Ajakos medve - Ettél már medvekenyeret?