Északi-szigeti barna kivi

Az északi-szigeti barna kivi (Apteryx mantelli) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe tartozik, és azon belül a kivifélék (Apterygidae) családjának tagja. Sokáig a barna kivi, az Apteryx australis alfajának számított. 

Új-Zéland endemikus faja, jelen tudományos neve Apteryx mantelli, de régebben Apteryx bulleri-nek is hívták, ezért régebbi írásokban még mindig jelenhet meg az utóbbi névvel.

2000-ig úgy gondolták, hogy a barna kivi, akkori tudományos nevén Apteryx australis, az északi-szigeti barna kivi mellett a barna kivit, más néven csíkos kivit, avagy maori nyelven tokoeka-t, és az okaritói barna kivit, másnéven rowi-t is magába foglalja. 

Az említett fajok mindegyikéből származó genetikai kódok vizsgálatával azonban megállapították, hogy a tokoeka egy különálló faj, így ez kapta az Apteryx australis nevet, míg az északi szigeti faj a jelenlegi Apteryx mantelli néven maradt. 

Ezek után a rowi-val végeztek hasonló vizsgálatot és megállapították, hogy az is egy külön faj, így Apteryx rowi névvel kiemelték az alfajok közül. 

2004-ben egy sérült madarat találtak fehér csíkokkal a feje körül, és a Massey Egyetemen vizsgálták. A fehér tollazat valószínűleg egy ritkán látható genetikai variációnak köszönhető, amelyet néha részleges albínóként írnak le. 

Kevés dokumentált eset létezik, csak egy festményt találtak Ōtorohangában a 18. században, és egy példányt a Canterbury Múzeumban. A sérült madár felépült és tenyésztési programba került.

Tudományos nevéből az Apteryx görög erredetű, jelentése szárnytalan. 

Az északi-szigeti barna kivi az Északi-sziget számos részén megtalálható, beleértve a sziget északi és a keleti régióit, a Coromandel-félszigetet, az Aroha-szigetet, a Little Barrier-szigetet, a Kawau-szigetet, a Ponui-szigetet és a délen fekvő Whanganui régiót. 

Nem csak északi, de éjszakai madár is.

Ez a legnagyobb populációval rendelkező kiviféle és az egyetlen kivi faj, amely megtalálható nemzetközi állatkertekben is.

Emellett világrekordot is tart, ugyanis az északi-szigeti barna kivi tojja a testméretéhez képest a legnagyobb tojást. A tojása a saját súlyának 15% - 20%-a.

Évente 2-3 alkalommal tojik, minden alkalommal 2 tojást, általában olyan odúban, ahol a környező lombozatnak volt ideje felnőni, és alaposan eltakarni a bejáratot. A kamrában mindkét egyed elfér és egyetlen változó méretű maximum 2 méter hosszú folyosó köti össze a külvilággal. Ez lehet földbe vájva, fákban vagy fák gyökerei alatt.

A tojó a két tojást nem egyszerre, hanem 25 - 36 napos eltéréssel tojja.
Hatalmas tojása kitölti a teljes borda alatti részét, ez pedig megnehezíti a légzését és a mozgását is.

A tojó fészekhagyó, a tojások termelése feléli az energiáit, ezért a költést a hím vállalja át. A kivik esetében tart a legtöbb időt a tojások költése is, ez általában 68 és 91 nap közötti periódus.

A kivi megjelenésében és viselkedésében olyan rendkívül madárszerűtlen, hogy néha tiszteletbeli "emlősnek" nevezik.

Ugyancsak érdekesség, hogy a legtöbb madárral ellentétben az északi-szigeti barna kivinek két működő petefészke van.

További információkért és érdekességekért nézd meg az alábbi videót!

🥝Állatbemutató #141 | Északi-szigeti barna kivi - Északi éj-szaki tojásszaki!