Szomáliai vadszamár

A szomáliai vadszamár vagy szomáli vadszamár, amely az afrikai vadszamár egyik alfaja, így a páratlanujjú patások rendjébe és a lófélék családjába tartozik.

Az afrikai vadszamárnak három alfaja van, ezek közül a legkisebb a szomáliai alfaj és ez egyben a világ legkisebb vadon élő lóféléje.

Elterjedési területe Szomália, Eritrea déli Vörös-tengeri régiója és az Etiópiához tartozó Afar régió. 

Az Afar régió Etiópia 9 szövetségi államának az egyike, az ország észak-keleti részében, és az afar népesség lakóhelye.

Ezen kívűl megtalálható Dzsibuti Köztársaságban is, amely az imént említett három ország és a Vörös tenger között helyeszkedik el.

Ebben a négy országban a becslések szerint kevesebb egyede él vadon, mint amennyi fogságban él a világ állatkertjeiben, emiatt a Természetvédelmi Világszövetség a Súlyosan Veszélyeztetett kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy a vadon élő állománynak nagyon nagy az esélye a kipusztulásra.

A megmaradt populációra nagy veszélyt jelentenek az emberek és állataik, kirekesztik őket az élőhelyeikről és a vízforrásoktól, valamint a kis létszám miatt a beltenyészet is veszélyt jelent. Ráadásul még vadásznak is rájuk, ugyanis húsát eszik és bizonyos részeit felhasználják a hagyományos népi gyógyításban.

Tudományos neve Equus africanus somaliensis, de használják az Equus asinus somalicus szinonimát is.

A tudomány számára elsőnek 1884.-ben írta le a német zoológus és tanár Theophil Johann Noack, aki kutatásaiban Afrika emlősvilágára fókuszált. 

A mének és a kancák között nincs külső eltérés.

Színük többnyire szürke, fehér hasuk és fekete-szürke tüskés sörényük van, amely a zebrákéhoz hasonlóan feláll.

A közeli rokonához, a zebrához hasonlóan a szomáliai vadszamárnak is csíkosak a lábai, ezek vízszintes fekete-fehér csíkok és keskeny patái segítik a durva, sziklás élőhelyen való járásban.

Mint minden lóféle, a szomáliai vadszamár is hosszú téli bundát növeszt, hogy megvédje a hidegtől, és tavasszal levedli ezt a bundát.

Hosszú fülei nem csak a hallásban segítik, hanem a hőszabályozásban is.

Mivel rendkívül meleg éghajlaton élnek, a szamarak főleg hajnalban és alkonyatkor legelnek, amikor hűvösebb van. Bár tovább bírják ivás nélkül, mint más lófélék, azért még két-három naponta inniuk kell.

Növényevő állatok, és legeléssel töltik az idejük nagy részét, a fű mellett megeszik a cserjéket, a kérget és más kemény sivatagi növényeket is.

A fogságban élő egyedeket szénával, lucernával, sárgarépával és növényi pellettel is etetik.

A vadonban található állományt valahol 200 alattira becsülik, tehát mint mondtam a videó elején, több állat él fogságban, mint szabadon, emiatt a faj túlélésében nagyobb esélye van a szaporítóprogramoknak, mint a vadonban való újraszaporodásnak.

További érdekességekért nézd meg az alábbi videót!

🫏Állatbemutató #143 | Szomáliai vadszamár - A legkisebb lóféle!