Miért élnek falkában az oroszlánok?
Milyen az élete az oroszlánoknak?
Mik a veszélyek rájuk nézve?
Mi a helyzet a populációjukkal?
Ezekre a kérdésekre és sok érdekességre ebben a cikkben válaszokat kaphattok.
Csoportos élet
Egy tipikus oroszlánfalka körülbelül 6 rokoni kapcsolatban élő nőstényből, az ők utódaiból és 1-2-3 hímből áll.
A hímek az esetek 99%-ában másik falkában születtek.
A nőstények, ha felnőnek akkor a falka tagjai maradnak általában az életük végéig.
Kivételt képez ez alól az a helyzet amikor legyőzik a falkavezéreket és a nőstények meg akarják menteni a kölykeiket minden áron.
Ekkor szoktak kiválni szakadár csoportok a falkából, amik 1-2 nőstényből és a kölykökből áll.
Ők általában ettől a ponttól külön falkának számítanak és külön nevet is kap a csoport.
A falkák lehetnek egy fősek (Tsalala falka), de akár lehetnek 20+(Kambula falka egészen májusig) főből álló úgynevezett szuperfalkák is.
A fiatal hímek 2-3 évesen az esetek 99%-ában elmennek a falkától, hogy nem rokon falkát keressenek.
Ha több hím csatlakozik egymáshoz, azt koalíciónak hívjuk. Ezek mérete 1-10 fő.
Kölyökgyilkosságok
Amikor egy új hím/koalíció érkezik a falkához és sikeresen átveszik a falka felett az irányítást a kölykök jelentős akadályt jelentenek a szaporodásukban.
A túlélő kölykök anyja nem szaporodik, addik amíg az utódai nem lesznek legalább 18 hónaposak, de napokon belül szaporodik ha elveszti őket.
Így az érkező hímek csak nagyon kivételes esetekben hajlandóak mostohaapák lenni, ezért megpróbálják az előző falkavezér kölykeit megölni.
Ez az esemény a kölyökhalálozás egynegyedét teszi ki.
Bár a szubadultok (fiatalok) gyakran megszöknek a hímek elől, számkivetetté válnak és magukról kell gondoskodniuk, és éhezve kell menekülniük a szomszédos falkák elől is.
Az anyák gyakran elkísérik a kilakoltatott fiatalokat, amíg el nem érik a felnőttkori függetlenséget.
A nőstény oroszlánok megölik a rivális falkák kölykeit, ha összetűzésre kerül sor.
Közös kölyöknevelés
A hímek hatalomátvétele visszaállítja az összes nőstény szaporodási óráját.
Gyakran szülnek a nőstények egyszerre és egymás kölykeit is szoptatják.
Habár előnyben részesítik a saját kölykeiket, de más kölykei is ugyanannyi tejet kapnak.
Területiség
Az oroszlánok erőteljesen területvédők és generációk óta ugyanazon a területen élnek.
A nőstények aktívan védik a területüket más falkákkal szemben, a hímek pedig az idegen koalícióktól védik a falkát.
A terület mérete nagyban függ a zsákmány bőségétől valamint a vízhez való hozzáféréstől.
Az oroszlánüvöltés egy területvédési forma amely akár 5 km-ről is hallható.
Az oroszlánok meg tudják számolni az egyedek számát egy üvöltő csoportban és kihívják a betolakodókat, ha biztonságosan felülmúlják őket.
Minél nagyobb egy falka, annál könnyebben védi meg magát egy szomszédos falkától.
Alvás
Az oroszlánok több időt töltenek alvással, mint bármilyen más állat Afrikában.
Először is, ellentétben a "futó ragadozókkal", például a vadkutyákkal, amelyek aktívan keresik a zsákmányt, majd üldözik őket, az oroszlánok "lesből támadó ragadozók". Amelyek lesben állnak azon a helyen, ahol a zsákmány a legnagyobb valószínűséggel elhalad.
Így az oroszlánok természetüknél fogva türelmesebbek, mint más fajok.
Másodszor, az oroszlán erősebb testfelépítésű, mint a többi húsevő.
Figyelemre méltó gyorsulásuk van és képesek megbírkózni olyan erős prédákkal, mint a bivaly.
Ezzel az izomzattal hatalmas anyagcsere-hőt termelnek és még a nyílt síkságon való séta is zihálhatja őket.
Így nagyobb szükségük van a hűvösre.
Harmadszor, a vadászati siker alacsony. Ezért is két-három naponta esznek.
Tágítható gyomruk van, amely nagy mennyiséget képes befogadni és a pihenés jó módja annak, hogy a két vadászat közötti idő meghosszabbodjon.
Fára mászás
Szeretnek fára mászni, hogy elkerüljék a legyeket vagy a dühös bivalycsordát.
A fiatalok gyakrabban másznak fára, habár az anyák néha felmennek, hogy egy kis szünetet tartsanak a szoptatásban.
Úszás
Az oroszlánok csak ritkán merészkednek vízbe.
Hőszabályozás
Meleg égahjlaton élnek és meg kell küzdeniük a hőséggel.
Általában árnyékban pihennek és egész nap változtatják a pozíciójukat, hogy elkerüljék a közvetlen napfényt.
Nyílt területen egymás árnyékában, vagy egy szafari autó közvetlen közelében pihennek.
A hőstressz elkerülése érdekében éjszaka aktívabbak.
Mellső végtagjaik erős érrendszerűek sé ezek nyalogatása segíthet lehúteni a vért.
Üvöltés
Általában szürkület és hajnal között üvöltenek.
Lényege, hogy kapcsolatban maradjanak a társaikkal és hirdessék a helyzetüket és erejüket a riválisoknak.
Meg tudják különböztetni a társaik üvöltését a idegenektől.
Játék
A kölykök bármivel játszanak ami felkelti az érdeklődésüket, gallyak, botok és beleértve az anyjuk farkát is.
Néha megpróbálnak játszani a felnőtt hímekkel is, de általában egymással játszanak.
A játék gyakorisága jól jelzi a kölykök egészségét és táplálkozását.
Az éhező kölyök letargikus, míg a jól táplált órákig tud játszani.
Illat
Az oroszlánok területük megjelölésének egyik módja a illat.
A hímek a vizelet és a farkuk tövénél lévő mirigyek illatának kombinációját használják.
Fákat, bokrokat jelölnek meg és közben a hátsó lábukkal kaparják a talajt.
Sok más emlőshöz hasonlóan nekik is van egy különleges szervük az illatok érzékelésére.
Az oroszlánok nyitott száj, ráncos orr és felemelt áll egyszerre kimutatásával vizsgálják a nőstények szaporodási állapotát.
Fenyegetések
Az oroszlánokat természetes élőhelyükön kevés fenyegetés éri más fajok részéről. Időnként a bivalyok megölnek felnőtt oroszlánokat és eltaposnak kölyköket.
Általában kerülik az elefántokat, orrszarvúkat, vizilovakat és krokodilokat.
Hiénak időnként megtámadják őket, de általában véve több a hiéna haláleset ezekben a támadásokban.
Leopárdok veszélyesek még a kölykökre.
A legnagyobb veszély rájuk nézve az ember.
Egyes afrikai törzsek fontos rituálénak tartják az oroszlánvadászatot és a legtöbb oroszlán gyorsan menekülőre fogja, ha gyalogos embert lát.
Populáció genetika és beltenyészet
Az oroszlánok az Ngorongoro-kráterben kicsi és elszigetelt populációt alkotnak.
1962-ben a kráter oroszlánjai járványban szenvedtek és a populáció 9 nőstényre és 1 hímre csökkent.
1964 és 1965 között két hím vándorolt be a kráterbe és csak egy hím az elmúlt 45 évben!
1975-re a populáció felment egészen 125-ig, de ezt követően 1998-ban 29-re csökkent, 2003-ban pedig 32-re emelkedett.
Az Indiában található Gir erdő oroszlánjai a 19.századra összesen kevesebb mint 250-re fogyatkoztak.
A nőstények genetikai diverzitása sokkal alacsonyabb, mint a kráter oroszlánjaiban. Ebből arra lehet következtetni, hogy sokkal nagyobb a beltenyészt mint a kráterben.
A vadon élő oroszlánok sok túlélő populációja töredezett élőhelyeken él, ahol kevés a lehetőség a genetikai cserére, így a beltenyésztés kockázata valószínűleg megnő Afrikában.
Érdekesség, hogy ahol a populáció alacsony, ott a nőstények fiatalabb korban szültek és nagyobb alom jött világra.
Forrás: University of Minnesota UMN oroszlánközpontja.
You are not authorised to post comments.