Mi köti össze a világ egyik leglassabban növő teknősfaját egy olyan madárral, amelynek 25 000 tolla és a legtöbb nyakcsigolyája van az összes madár közül? Ebben a cikkben két különleges európai fajt mutatunk be: a görög teknőst és a bütykös hattyút, azaz a mesékből ismert „rút kiskacsa” valódi főszereplőjét.
Csak ízelítőt kapsz belőlük — a teljes történetükért, a hattyúk szerelmi táncáért és a teknősök 120 éves korukig tartó életéért nézd meg a videót.
A görög teknős: a mediterrán vidék lassú túlélője
A görög teknős (Testudo hermanni) Európa mediterrán vidékén honos, Spanyolországtól Görögországig. Páncélja 60 csont összenövéséből áll, hossza 12-23 centiméter közötti lehet. Ez a világ leglassabban növő teknősfaja, és ha túléli a veszélyeket, akár 80-120 évig is élhet.
Miért nem szabad gyümölccsel etetni?
Sokan tévesen gyümölccsel etetik, pedig a természetben elsősorban nagy kálciumtartalmú növényeket fogyaszt, amelyekre a páncélja miatt van szüksége. Van olyan populáció, amely még mérgező alkaloidokat tartalmazó növényeket is megeszik — egy tanulmány szerint ez segít megszabadulni bizonyos parazitáktól.
Egy különleges nászidőszak
A hímek hosszasan udvarolnak a passzív nőstényeknek, a párzás alatt pedig sípoló hangot adnak ki örömükben. A tojások kikelési ideje a hőmérséklettől függ, sőt a hőmérséklet dönti el az utódok nemét is.
A bütykös hattyú: a rút kiskacsa igazi arca
A bütykös hattyú (Cygnus olor) nem is kacsa, és egyáltalán nem „rút” — Hans Christian Andersen meséjének ihletője ez a kecses madár. Súlya 7-14 kiló, szárnyfesztávolsága elérheti a 238 centimétert, ezzel a világ egyik legnagyobb röpképes madara. A legnagyobb feljegyzett példány 23 kilót nyomott.
Rekorder a nyakcsigolyák számában
A bütykös hattyúnak 23 nyakcsigolyája van — ezzel a legtöbb nyaki csigolyával rendelkező madár a világon. Repülés közben evezőtollai jellegzetes fütyülő hangot adnak, így már messziről hallani lehet, ha közeledik.
Hogyan mentette meg a fajt a brit korona?
Nagy-Britanniában évszázadokon át háziasították a hattyúkat, és a nem megjelölt egyedek automatikusan a korona tulajdonába kerültek — ez a szokás mentette meg a fajt a kihalástól, miközben Nyugat-Európa többi részén a túlvadászat majdnem kiirtotta.
Amiről a videóban mesélünk
Ez csak egy rövid bevezető két lenyűgöző fajhoz. A videóban szó esik a hattyúk szerelmi nyaktáncáról, arról, hogyan pusztultak el hattyúk ólommérgezésben, és miért nevezik ezt a videót az állatbemutató-sorozat 155. — egyben jelenleg utolsó — részének.