NightbirdZoo Radio Player - Planet Zoo inspirált zene
Betöltés...
A névtelen királyok kora - Sabi Sand oroszlánjainak legkorábbi története
- Részletek
- Írta: Pajor Krisztián
- Kategória: Az oroszlánok világa
Napjainkban a Sabi Sand oroszlánjainak élete szinte nyitott könyv. A vadőrök, természetfotósok és oroszlánkövetők felismerik az egyes állatokat, nyilvántartják a rokoni kapcsolaikat, és gyakran azt is pontosan tudják, melyik hím mikor lépett be egy új területre. Egy jelentősebb összecsapást néhány órán belül fényképek, videók és helyszíni beszámolók tucatjai követhetnek.
A mapogo, a Majingilane vagy a Birmingham koalíció története ezért évről évre, sőt időnként napról napra rekonstruálható.
A Sabi Sand múltjának oroszlánjai azonban nem ilyen világban éltek.
Minél messzebbre tekintünk vissza, annál ritkábban találkozunk névvel azonosított hímekkel, ismert származással vagy pontosan dokumentált területfoglalásokkal. A történet végül elér egy olyan korszakhoz, amelyben az oroszlán még nem megfigyelt uralkodó, hanem szarvasmarhákra leselkedő, elpusztítandó ragadozó volt.
De meddig vezethetők vissza a Sabi Sand oroszlánjairól szóló feljegyzések? Kik voltak a terület első imert hímjei? És miért kezdődik az egyedileg követett oroszlánok története csak évtizedekkel később?
Ha tudni akarod a kérdésekre a választ csak olvass tovább és megtudod!
Bővebben: A névtelen királyok kora - Sabi Sand oroszlánjainak legkorábbi története
A Mapogo koalíció története – Sabi Sands hat legendás oroszlánja
- Részletek
- Írta: Pajor Krisztián
- Kategória: Az oroszlánok világa
Szeretném bemutatni nektek azt a koalíciót ami miatt beleszerettem az oroszlánokba és afrikába. A Mapogo koalíciót.
6 hím akik a történelem legnagyobb területét uralták afrikában.
Fénykorukban egyszerre 8 falka felett uralkodtak.
Körülbelül 700 négyzetkilométer.
Makhulu, Pretty boy, Dreadlock, Rasta(Scar), Kinky Tail, Mr T.
Bővebben: A Mapogo koalíció története – Sabi Sands hat legendás oroszlánja
Afrika eltűnő takarítói – mi történne keselyűk nélkül? Dr. Darcy Ogada válaszol
- Részletek
- Írta: Pajor Krisztián
- Kategória: Interjúk
Kevés állatnak van rosszabb hírneve a keselyűknél. A halálhoz, pusztuláshoz és rothadáshoz kötjük őket, pedig valójában éppen ők azok, amelyek eltüntetik mindezt. Afrika keselyűi azonban olyan ütemben fogynak, hogy egyes állományaik az elmúlt fél évszázadban akár 97 százalékkal is visszaestek.
Ha eltűnnek, nem egyszerűen néhány madárfajt veszítünk el.
Egy egész kontinens természetes hulladékkezelő rendszere kezdhet szétesni.
A PlanetZoo.hu kérdéseire Dr. Darcy Ogada, a The Peregrine Fund afrikai programjának egyik vezető keselyűkutatója is válaszolt.
Bővebben: Afrika eltűnő takarítói – mi történne keselyűk nélkül? Dr. Darcy Ogada válaszol
„Ez nem az elefántok kontra emberek története” – Dr. Lucy King az együttélés valódi áráról
- Részletek
- Írta: Pajor Krisztián
- Kategória: Interjúk
Mit jelent valójában vadon élő elefántok mellett élni? Megtanulhatják-e az elefántok kijátszani az emberek riasztóeszközeit? Mi történik, amikor egy évek óta működő védekezési módszert néhány hónap alatt tesz próbára egy súlyos aszály? Dr. Lucy King, a Save the Elephants és az Elephant Crisis Fund együttélésért felelős igazgatója közel két évtizednyi tapasztalatról, a méhkaptárkerítések lehetőségeiről és korlátairól, valamint az ember–elefánt konfliktus sokszor háttérbe szoruló emberi oldaláról válaszolt kérdéseinkre.
Méhkaptárkerítés egy kenyai termőföld körül. Az egymáshoz kapcsolt kaptárak az elefántok méhekkel szembeni természetes óvatosságát használják ki a termés védelmére. Fotó: Lucy King / Save the Elephants
Az elefántokat távolról könnyű a vadon lenyűgöző képviselőiként és a természetvédelem szimbólumaiként látni. Egészen más azonban azoknak az embereknek a nézőpontja, akik ugyanazon a tájon élnek velük, és akiknek egyetlen éjszaka alatt akár egy teljes szezon termése is veszélybe kerülhet.
Az ember és az elefánt együttélése ezért jóval összetettebb kérdés annál, mint hogy miként lehet távol tartani az állatokat egy termőföldtől.
Dr. Lucy E. King 2006-ban kezdte kutatásait a Save the Elephants szervezetnél. Ma a Save the Elephants és az Elephant Crisis Fund Coexistence Directora, vagyis az ember–elefánt együttéléssel foglalkozó programok igazgatója.
Munkásságának egyik legismertebb területe annak kutatása, hogyan használható fel az elefántok méhekkel szembeni természetes óvatossága a termőföldek békés védelmére. Kutatásai hozzájárultak a méhkaptárkerítés módszerének tudományos teszteléséhez és gyakorlati alkalmazásához, amely egyszerre szolgálhat elefántriasztóként és jövedelemforrásként a helyi gazdák számára.
A kenyai Sagallában végzett munkája nyomán létrejött kutatási központ ma az ember–elefánt együttélés megoldásainak vizsgálatával és oktatásával foglalkozik, a méhkaptárkerítések használata pedig Kenyán túl több afrikai és ázsiai országban is elterjedt.
Közel két évtizedes munkája során azonban King kutatásai messze túlmutattak egyetlen riasztási módszeren. Az elefántok viselkedése mellett azt is vizsgálja, hogyan befolyásolja az együttélést az aszály, az éghajlatváltozás, a területhasználat és a helyi közösségek megélhetése.
Öt kérdésben arra kértük, hogy saját kutatási és terepi tapasztalatain keresztül mutassa meg, mit jelent valójában együtt élni a világ legnagyobb szárazföldi emlőseivel.
Bővebben: „Ez nem az elefántok kontra emberek története” – Dr. Lucy King az együttélés valódi áráról