Az erszényes ördög, vagy ismertebb nevén tasmán ördög, nem véletlenül kapta félelmetes nevét: rekedt morgása, fogcsikorgatása és elképesztően erős harapása már az első európai megfigyelőket is megijesztette. Ma ez a különleges erszényes ragadozó Tasmánia egyik legismertebb állata, miközben a vadonban komoly veszélyekkel kell szembenéznie.
Ez a cikk csak ízelítő az állat történetéből — a teljes bemutatóban még több érdekesség, történelmi névcsavar és meglepő viselkedés is előkerül.
Nézd meg az erszényes ördögről szóló videót YouTube-on
A legnagyobb ma élő erszényes ragadozó
Az erszényes ördög (Sarcophilus harrisii) a ragadozó erszényesek közé tartozik, és napjaink legnagyobb termetű erszényes ragadozója. Mérete nagyjából egy kisebb kutyáéhoz hasonlítható: zömök testalkatú, erős fejű, fekete bundáján gyakran szabálytalan fehér foltokkal a mellkason vagy a faron.
Valaha Ausztrália szárazföldjén is előfordult, mára azonban természetes állománya főként Tasmániához kötődik. Az utóbbi években ugyanakkor visszatelepítési programok is indultak Ausztrália szárazföldi részén, ami új reményt adhat a faj hosszú távú fennmaradásának.
Miért „ördög”?
A tasmániai európai telepesek az állat éjszakai hangjai miatt kezdték ördögként emlegetni. Ha veszélyben érzi magát, vagy ha egy tetem mellől próbálja elriasztani fajtársait, rekedt morgással, vicsorgással és fogcsikorgatással igyekszik hatni az ellenfélre.
A név mögött tehát nem természetfeletti tulajdonság áll, hanem egy rendkívül karakteres, zajos és határozott ragadozó viselkedése. A videóban a névadás története és a tudományos név körüli fordulatok is részletesebben előkerülnek.
Harapás, karmok és különleges testfelépítés
Testméretéhez viszonyítva az erszényes ördög harapása a húsevő emlősök között kiemelkedően erős. Állkapcsát széles szögben képes kitátani, fogaival pedig nemcsak húst tép, hanem csontokat is összezúz.
Mellső lábai az erszényesek között szokatlan módon hosszabbak a hátsóknál, karmait pedig ásásra, zsákmány megragadására és kapaszkodásra is használja. Fiatalabb korában kifejezetten ügyesen mászik fára, idősebb korára azonban ez a képesség visszafogottabbá válik.
Opportunista ragadozó és dögeltakarító
Az erszényes ördög vadászni is képes, de a gyakorlatban gyakran opportunista dögevőként viselkedik. Elfogyaszt kisebb emlősöket, madarakat, hüllőket, rovarokat, halakat, sőt időnként növényi táplálékot is. Különösen fontos szerepe lehet a tetemek eltakarításában, hiszen akár a kisebb zsákmányt teljes egészében, szőröstől-bőröstől elfogyaszthatja.
Táplálkozása nemcsak hatékony, hanem időnként meglepően közösségi is: bár alapvetően magányos állat, egy-egy nagyobb tetemnél több ördög is összegyűlhet. A rangsor, a hangoskodás és a testtartás ilyenkor fontos szerepet kap — a legszórakoztatóbb részletekért érdemes megnézni a teljes videót.
Élőhelye és alkalmazkodóképessége
Tasmániában sokféle élőhelyen előfordul, a száraz erdőktől a települések széléig. Kedveli a biztonságos odúkat, különösen a vombatok által ásott üregeket, amelyeket pihenésre és szaporodásra is használhat.
Rendkívül alkalmazkodó faj, ezért az élőhelyvesztés önmagában nem mindig a legnagyobb veszély számára. A közúti gázolások, a kölyköket nevelő odúk megzavarása és különösen a fertőző arctumorbetegség sokkal súlyosabb hatással voltak állományaira.
A faj legnagyobb veszélye: az arctumorbetegség
Az 1990-es évek óta terjedő DFTD, vagyis a tasmán ördög arctumorbetegsége drámai módon csökkentette a populációt. A betegség az állatok közötti harapásokkal terjedhet, ami különösen veszélyessé teszi egy olyan fajnál, amelynél a táplálkozás és a párzási időszak is gyakran jár heves fizikai érintkezéssel.
A faj természetvédelmi státusza emiatt jelentősen romlott, ugyanakkor a menedékpopulációk, a nemzeti parkok és a visszatelepítési programok reményt jelentenek. A videóban szó esik arról is, hogyan kapcsolódik mindehhez a híres rajzfilmfigura, Taz.
Nézd meg a teljes bemutatót
Ez az írás csak röviden villantja fel az erszényes ördög világát. A teljes videóban több történelmi név, különös táplálkozási adat, szaporodási részlet, természetvédelmi fordulat és kulturális érdekesség is szerepel.