A sörényes farkas, vagy guara Dél-Amerika legnagyobb kutyaféle ragadozója, mégsem igazi farkas és nem is róka. Hosszú lábai, vöröses bundája, hatalmas fülei és fekete sörénye miatt első pillantásra egészen különleges jelenség.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a furcsa járásért és a híresen különös szagú vizeletért nézd meg a videót.
Nézd meg a sörényes farkasról szóló videót YouTube-on
Dél-Amerika legnagyobb kutyaféléje
A sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus) az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe és a kutyafélék családjába tartozik. A Chrysocyon nem egyetlen élő faja, neve pedig nagyjából „arany kutyát” jelent.
Nem farkas, nem róka
Bár magyar neve farkasnak nevezi, külseje pedig rókára emlékeztet, a sörényes farkas különálló dél-amerikai kutyaféle. Korábban morfológiai hasonlóságok alapján több nemzetséghez is próbálták sorolni, de ma önálló, sajátos fejlődési ágként kezelik.
Füves puszták és mocsárvidékek lakója
A faj Brazília, Bolívia, Paraguay, Peru és Argentína területén honos. Élőhelyei közé tartoznak a füves, bokros pusztaságok, erdőszélek és mocsárvidéki partszakaszok. Uruguayban állománya már rendkívül megfogyatkozott, és lehet, hogy ott ki is halt.
Hosszú lábak, nagy fülek, fekete sörény
A sörényes farkas rókaszerűen hosszú, hegyes fülekkel és vöröses bundával rendelkezik. Hosszú, őzszerű lábai valószínűleg a magas füvű élőhelyekhez való alkalmazkodást segítik, nyakán pedig jellegzetes fekete sörény húzódik, amelyet fenyegetéskor fel tud borzolni.
Magányos, szürkületi vadász
Leginkább szürkületkor aktív, és többnyire magányosan járja a területét. Zsákmányát rendszerint lopakodva közelíti meg, majd hosszú lábaival nagyot szökkenve csap le rá. Nagy fülei segítik abban, hogy a fűben rejtőző kisebb állatokat is meghallja.
Meglepően sok növényi táplálék
A sörényes farkas mindenevő. Kisebb emlősöket, rágcsálókat, nyulakat, hüllőket, rovarokat, madarakat és tojásokat is fogyaszt, de étrendjének jelentős részét gyümölcsök, cukornád, húsos gyökerek és más növényi táplálék adhatja.
Különös szag és furcsa járás
A faj egyik legismertebb érdekessége rendkívül jellegzetes szagú vizelete, amelyet sokan komlóhoz vagy kannabiszhoz hasonlítanak. Mozgása is eltér a legtöbb kutyaféléétől: azonos oldali lábait egyszerre emelheti, ezért járása szokatlannak tűnik.
Szaporodás és kölykök
A párzási időszak jellemzően novembertől áprilisig tart. A nőstény körülbelül két hónapos vemhesség után hozza világra kölykeit. A kicsik fekete bundával születnek, majd később válnak vöröses színűvé.
Veszélyek és állatkerti szerep
A sörényes farkast ma mérsékelten fenyegetett fajként tartják számon. A legnagyobb veszélyt az élőhelyek csökkenése, az utakon történő gázolások és a kóbor kutyák jelentik, amelyek támadhatják is őket, illetve betegségeket terjeszthetnek. A faj ugyanakkor viszonylag gyakori állatkerti lakó, és több intézményben sikeresen tenyésztették.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a sörényes farkas világából. A videóban szó esik a tudományos név történetéről, rokonsági viszonyairól, pontos méreteiről, a brazil bankjegyekről, a szegedi állatkerti állományról és arról is, miért keverték össze egyszer a szagát kannabisszal.