Az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) a Földön ma élő öt orrszarvúfaj egyike, és a legnagyobb termetű ázsiai orrszarvú. Jellegzetes, redőzött bőre miatt gyakran páncélos orrszarvúnak is nevezik.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, az indiai orrszarvú különleges bőréért, egyetlen tülkéért, viselkedéséért, táplálkozásáért és természetvédelmi sikertörténetéért nézd meg a videót.
Nézd meg az indiai orrszarvúról szóló videót YouTube-on
Egy újabb négylábú óriás
Az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) a páratlanujjú patások rendjébe, azon belül az orrszarvúfélék családjába tartozó faj. A Rhinoceros emlősnem típusfaja, és a Földön ma is élő öt orrszarvúfaj egyike.
Az öt ma élő orrszarvúfaj egyike
A ma élő orrszarvúfajok közül az indiai orrszarvú sebezhető státuszú. Rajta kívül a jávai orrszarvú, a keskenyszájú orrszarvú és a szumátrai orrszarvú a kihalás szélén áll, míg a szélesszájú orrszarvú jelenleg kevésbé fenyegetettnek számít.
Egyetlen tülök
Tudományos neve, a Rhinoceros unicornis is arra utal, hogy egyetlen tülke van. Ezt a tülköt a hímek és a nőstények egyaránt viselik. Anyaga szaru, hossza elérheti a 60 cm-t, de legtöbbször ennél rövidebb.
Elterjedés régen és ma
Valaha az indiai szubkontinens északi részén élt Pakisztántól az indiai-mianmari határig. Valószínűleg Mianmar, Dél-Kína és az Indokínai-félsziget területén is előfordult. Napjainkban főként India Nyugat-Bengál, Uttar Prades és Asszám területein, valamint Nepálban él.
Élőhelye
Elsősorban folyómenti füves élőhelyeket kedvel, amelyek közelében mocsaras és erdős területek is találhatók. Ezek a mozaikos élőhelyek egyszerre biztosítanak táplálékot, vizet, búvóhelyet és dagonyázási lehetőséget.
Ázsia legnagyobb orrszarvúja
Az indiai orrszarvú a legnagyobb termetű ázsiai orrszarvúfaj. A nőstények testhossza 310-340 cm, marmagasságuk 148-173 cm, tömegük pedig elérheti az 1600 kg-ot. A hímek 368-380 cm hosszúak, 170-186 cm marmagasságúak, és akár 2200 kg-osak is lehetnek, az idősebb hímek tömege pedig elérheti a 3200 kg-ot is.
Páncélra emlékeztető bőr
Bőre 2-5 cm vastag, barnásszürke és gazdagon redőzött. A redők miatt megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet, ezért nevezik páncélos orrszarvúnak is. A redőkben a bőr vékonyabb és világosabb, szőrzete pedig csak a fülek és a farok végén található.
Magányos életmód
Az indiai orrszarvú többnyire magányosan él, kivéve a borjakat nevelő nőstényeket. A hímek saját territóriumot birtokolnak, bár ezek a területek kis mértékben átfedhetik egymást. A nőstények szabadon mozognak a különböző hímek területei között.
Ösvények és illatjelzések
Az állatok területükön belül meghatározott ösvényeket használnak. Ezeket a lábukon lévő mirigyek váladékával, vizeletükkel és ürülékükkel jelölik meg. Az ürülékhalmok fontos kommunikációs pontok, amelyeket gyakran több egyed is használ.
Harcok a hímek között
A hímek alkalomanként heves harcokat vívhatnak. Ilyenkor hosszú metszőfogaikat is használják, amelyekkel mély sebeket ejthetnek egymáson. A küzdelmek akár a vesztes fél halálát is okozhatják.
Dagonyázás és mozgás
Ezek az óriások szívesen dagonyáznak. A sár segíti hőszabályozásukat, és védelmet nyújt a kórokozók, illetve élősködők ellen is. Méretük ellenére gyorsan futnak: sebességük akár 50 km/h is lehet, és igen jól úsznak.
Érzékszervek és ellenségek
Szaglásuk és hallásuk kiváló, látásuk azonban gyenge. A fiatal egyedekre tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen valódi ellensége azonban az ember.
Táplálkozás
Az indiai orrszarvú növényevő. Naponta testtömegének körülbelül 1%-át fogyasztja el, étrendje az évszaktól függően változatos. Táplálékának mintegy 80%-át fűfélék alkotják, de gyümölcsöket, leveleket, fák és bokrok ágait, vízinövényeket és mezőgazdasági terményeket is eszik. Legeléshez mozgékony felső ajkát használja.
Szaporodás
Nincs kiemelt szaporodási időszaka, egész évben párosodhat. Az udvarlás kissé agresszívnak tűnhet, mivel a hím hevesen űzi a nőstényt. A nőstények átlagosan háromévente, körülbelül 16 hónapos, vagyis 465-490 napos vemhesség után egy borjúnak adnak életet.
A borjú fejlődése
Az újszülött borjú tömege körülbelül 65 kg. A napi 20-30 liter tej hatására gyorsan gyarapszik, akár napi 1-2 kg-ot is. Bár 3-5 hónapos korában már szilárd táplálékot is fogyaszt, 18-20 hónapos koráig még szopik. A nőstények 5-7, a hímek 8-10 éves korukban érik el az ivarérettséget.
Élettartam
Várható maximális élettartamuk körülbelül 40 év.
Természetvédelmi sikertörténet
Az indiai orrszarvú védelme sikeresnek mondható: a 20. század elején létszáma még 200 alatt volt, mára azonban az élő egyedek száma meghaladja a 4000-et. Ennek ellenére a faj továbbra is erőteljesen veszélyeztetett, és visszatelepítési programok is zajlanak olyan területekre, ahonnan korábban eltűnt.
Orvvadászat és élőhelyvesztés
Az egyik legnagyobb veszélyt ma is az orvvadászat jelenti. Tülkének a hagyományos keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, és fájdalom- vagy lázcsillapítóként, illetve vágyfokozóként használják. Emellett az élőhelyek pusztítása és feldarabolódása is komoly probléma, mivel elszigeteli a populációkat és rontja genetikai állományukat.
Nepál és India eredményei
2013-ban Nepálban sikerült elérni, hogy a vadorzók egyetlen orrszarvút se ejtsenek el. 2015-ben Nepálban és Indiában 645 indiai orrszarvú élt többek között a Parsa, Chitwan és Bardiya Nemzeti Parkban, a Shuklaphanta Vadrezervátumban, valamint a Terai Arc védett zónában. Nepalban 2011 és 2015 között 111 egyeddel nőtt a létszám.
IUCN-besorolás és állatkerti szerep
Az IUCN Vörös Listája szerint az indiai orrszarvú „sebezhető” faj. Európában is tenyészprogram segíti a genetikai állomány fennmaradását. Az állatkertekben élő orrszarvúk nagykövetként is fontosak: felhívják a figyelmet a természetvédelem jelentőségére.
Magyarországon is látható
Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban és a Szegedi Vadasparkban találkozhatunk indiai orrszarvúkkal. A nyíregyházi állatparkban 2018-ban orrszarvúbika is született.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő az indiai orrszarvú történetéből. A videóban részletesebben szó esik méretéről, páncélszerű bőréről, tülkéről, viselkedéséről, táplálkozásáról, szaporodásáról, valamint a faj megőrzésének sikereiről és kihívásairól.