Az amuri leopárd (Panthera pardus orientalis) a leopárd egyik rendkívül ritka alfaja, amely Ázsia legkeletibb részén, az Amur folyó térségében él. Ez az egyetlen leopárd-alfaj, amely alkalmazkodott a hideg, havas éghajlathoz.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, az Amur folyó különleges vidékéért, a ritka nagymacska életmódjáért, vadászatáért, veszélyeztetettségéért és természetvédelmi programjaiért nézd meg a videót.
Nézd meg az amuri leopárdról szóló videót YouTube-on
Ázsia keleti peremének ritka ragadozója
A mai állomás Ázsia legkeletibb része, az Amur folyó környéke, ahol a leopárd egyik alfaja, az amuri leopárd (Panthera pardus orientalis) még ma is él — igaz, csak nagyon kis számban.
Az Amur folyó vidéke
Az Amur Ázsia egyik legnagyobb folyama. Orosz neve a helyi tunguz nyelvekből ered, kínai nevének jelentése pedig „a Fekete Sárkány folyója”. A fekete szín a kínai öt elem rendszerében az északi égtájhoz és a víz elemhez kapcsolódik.
Határfolyó Oroszország és Kína között
Az Amur egy körülbelül 1600 kilométeres szakaszon Kína és Oroszország határát is alkotja. Bár gyakran folyóként emlegetik, tulajdonképpen folyam, mivel több vízfolyót gyűjt össze, majd a Tatár-szorosnál az Ohotszki-tengerbe ömlik.
A hideghez alkalmazkodott leopárd
Az amuri leopárd az egyetlen leopárd-alfaj, amely a hideg, havas éghajlathoz alkalmazkodott. Sűrű, hosszú és puha bundája, valamint viselkedése is segíti abban, hogy túlélje az orosz Távol-Kelet és Északkelet-Kína zord teleit.
Súlyosan veszélyeztetett nagymacska
A Természetvédelmi Világszövetség, vagyis az IUCN Vörös Listáján az amuri leopárd súlyosan veszélyeztetett alfajként szerepel. 2007-es becslések szerint csupán 19-26 példány maradt a vadonban, később pedig 2015 körül is kevesebb mint 60 vadon élő egyedet becsültek Oroszország és Kína területén.
A legritkább nagymacska
Rendkívül alacsony egyedszáma miatt az amuri leopárdot gyakran a Föld legritkább nagymacskájaként emlegetik. Bár azóta természetvédelmi erőfeszítések segítették állományát, továbbra is a világ egyik legveszélyeztetettebb ragadozója.
Régi és mai elterjedése
Régebben megtalálható volt Oroszországban, Északkelet-Kína nagyobb részén és a Koreai-félszigeten is, főként ott, ahol a szikaszarvas is előfordult. Mára elterjedése eredeti területének töredékére zsugorodott, nagyjából 7200 négyzetkilométerre.
Leopárdok a határok között
Kínában kameracsapdák segítségével fényképeztek le amuri leopárdokat Vangcsingben, Huncsunban és Csilin tartomány keleti részén. Oroszország, Kína és Észak-Korea között a Tumen folyón keresztül is átjárhatnak, még a határt jelző magas és hosszú drótkerítések ellenére is.
Különleges bunda
Az amuri leopárd sűrű, foltos bundája megkülönbözteti más leopárdoktól. Szőre halvány krémszínű, különösen télen. Téli bundája világossárga, sárgásvörös, enyhén aranyos árnyalatú vagy vörösessárga is lehet, míg nyári szőrzete világosabb és mintázata feltűnőbb.
Méret és testalkat
Kisméretű leopárd, és a hímek nagyobbak a nőstényeknél. A hímek testhossza 107-136 cm, farkuk 82-90 cm, marmagasságuk 64-78 cm, testtömegük 32-48 kg. A nőstények általában 25-42 kg közötti tömegűek.
Életmód
Az amuri leopárd napközben többnyire pihen, odúkban vagy bozótban húzza meg magát. Általában napnyugta után indul vadászni, de kora reggel is aktív lehet. Magányos állat, kivéve amikor a nőstény kölyköket nevel.
Territórium
Territóriuma gyakran egy folyómederhez kapcsolódik. A területek néha átfedhetnek egymással. A család méretétől, illetve az állat nemétől, korától és testméretétől függően egy-egy terület 5000 és 30 000 hektár között lehet.
Vadászat és zsákmány
Fő zsákmányállatai a szarvasfélék. Az Usszuri-vidéken például szibériai őzre, szikaszarvasra, iszubraszarvasra, szibériai pézsmaszarvasra és jávorszarvasra vadászik, de vaddisznót, nyulat, tyúk- és lúdalkatú madarakat, borzot és egereket is elejthet.
Kedrovaya Pad és az örvös medve
A Kedrovaya Pad Természetvédelmi Területen fő zsákmánya egész évben az európai őz. Képesek elejteni a két évnél fiatalabb örvös medvéket is. Az örvös medvéről készült videó a forrás szerint külön linken érhető el.
Nagy területigény
Ha a patás állatok száma alacsony, az amuri leopárd vadászterülete akár 100 négyzetkilométer kiterjedésű is lehet. Olyan területeken, ahol sok a vad, gyakran meghatározott csapásokat használ, és ha lehet, kerüli a mély havat.
Gyors és erős ragadozó
Az amuri leopárd akár 60 km/órás sebességgel is tud futni. Képes 5,8 méter hosszú és 3 méter magas ugrásokra, ami különösen hatékony vadásszá teszi erdős, hegyes élőhelyén.
Szaporodás
Nemi érettségét 2-3 éves korban éri el, szaporodási képessége pedig 10-15 éves koráig tart. Az ivarzás 12-18 napig, ritkán akár 25 napig tarthat. A vemhesség 90-105 napig tart, általában 92-95 nap körül.
Kölykök fejlődése
A kölykök születéskor 500-700 grammosak. Szemüket 7-10 napos korukban nyitják ki, 12-15 naposan már másznak. A második hónapban elhagyják az odút és húst esznek, három hónapos korukban pedig anyjuk már vadászni tanítja őket.
Anyai gondoskodás
A szoptatás öt-hat hónapig folytatódik, de a fiatalok akár kétéves korukig is anyjuk mellett maradhatnak. Fogságban egyes példányok elérték a 21 éves kort, a vadon élő állatok élettartamáról viszont kevesebbet tudunk.
Fenyegetések
Az amuri leopárdra a legnagyobb veszélyt az emberi civilizáció, az orvvadászat, zsákmányállatainak csökkenése, az erdőtüzek, az erdőkitermelés és a betegségek jelentik. A tigrisek is elejthetik őket, különösen akkor, ha számukra sincs elég zsákmány.
Beltenyészet és genetikai problémák
Az alacsony egyedszám miatt a szaporodóképes leopárdok száma is alacsony, ami beltenyészettel fenyegeti a génállományt. 2006-2007-ben három amuri leopárdon végzett vizsgálatok jelentős szívzörejt mutattak ki, az egyik hímnél pedig csak 40%-os hímivarsejt-termelést találtak.
Gazdasági nyomás a térségben
A Tengermelléki határterület délnyugati része stratégiai fontosságú, mivel a Japán-tenger, Korea és Kína határának közelében fekszik. Központja Vlagyivosztok, az orosz Távol-Kelet politikai, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési központja, ezért a fejlesztések negatív hatással lehetnek az élőhelyekre.
ALTA: Amur Leopard and Tiger Alliance
Az ALTA Északkelet-Ázsiában működő orosz és nyugati természetvédelmi szervezetek koalíciója. Célja, hogy a veszélyeztetett amuri leopárdot és a szibériai tigrist megmentse a kihalástól.
Védelmi célok
Az ALTA célja, hogy a Tengermelléki határterület délnyugati részén és a Csilin-Hejlungcsiang határmenti területen 35 ivarérett nőstényből álló amuri leopárd-populációt tartson fenn, és létrehozzon egy második, 20 felnőtt nőstényből álló populációt az alfaj korábbi élőhelyén.
Természetvédelmi programok
A program részeként orvvadászok elleni csapatokat állítottak fel, rendőrségi különleges egységekkel működnek együtt, kameracsapdákat helyeznek ki, segítenek tűzeseteknél, vizsgálják az élőhelyeket és a szarvasfarmokat, támogatják a védett területeket, valamint kártérítést fizetnek azoknak a gazdáknak, akiknek leopárdok vagy tigrisek rabolnak haszonállatot.
Oktatás és visszatelepítés
Oktatási programokat is létrehoztak a leopárdok és tigrisek fontosságának bemutatására. Emellett több terv is létezik fogságban nevelt leopárdok vadonba való visszatelepítésére.
Állatkerti tenyészprogramok
Az amerikai és európai állatkertekben élő populációknál kimutattak egy olyan génhányadot, amely nem az amuri leopárdtól származik. Ezért az európai fajmegőrzési tenyészprogram stratégiája a tenyésztés gondos koordinálása, hogy a genetikai sokszínűséget elfogadható szinten tartsák.
Nemzetközi állatkerti állomány
1999-ben azokat a leopárdokat, amelyek a nem amuri eredetű génekkel rendelkező alapítótól származtak, kizárták a tenyésztésből. 2011 decemberében világszerte 173 amuri leopárdot tartottak nyilván állatkertekben. Az európai fajmegőrzési programban 54 hím és 40 nőstény példány szerepelt, az amerikai és kanadai állatkertekben pedig 31 hímet és 41 nőstényt tartottak számon.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő az amuri leopárd történetéből. A videóban részletesebben szó esik az Amur folyó térségéről, a leopárd különleges bundájáról, vadászatáról, kölykeiről, a vadon élő állomány veszélyeiről és a megmentéséért dolgozó programokról.