A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) Afrika egyik legismertebb óriása. Bár neve alapján sokan a lovakkal hoznák kapcsolatba, legközelebbi rokonai valójában a cetek, vagyis a bálnák és delfinek.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a vízilovak különleges rokonságáért, vízi életmódjáért, hatalmas méretéért, szaporodásáért és magyarországi állatkerti érdekességeiért nézd meg a videót.
Nézd meg a nílusi vízilóról szóló videót YouTube-on
Jambo! Ismerjük meg a nílusi vízilovat
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a vízilófélék családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője és egyben típusfaja is.
Nem ló, nem disznó — hanem a cetek rokona
Nevük ellenére a vízilovak legközelebbi rokonai nem a lovak, és nem is a disznófélék, bár sokáig utóbbiakkal hozták őket kapcsolatba. DNS-vizsgálatok alapján kiderült, hogy legközelebbi rokonaik a cetek, vagyis a bálnák, delfinek és disznódelfinek. A vízilovakat és a ceteket ma a Whippomorpha alrendbe foglalják össze.
Haeckel meglepő előrelátása
Érdekesség, hogy Ernst Haeckel már 1866-ban kiadott törzsfáján a vízilovakat a cetek közeli rokonaként ábrázolta. Ma sem tudni pontosan, hogyan jutott erre a következtetésre, amelyet a modern genetikai kutatások később igazoltak.
Elterjedés régen és ma
Az utolsó jégkorszak előtt Észak-Afrikában és Európa több részén is éltek vízilovak, ha a víz télen sem fagyott be. Ma már Egyiptomból is eltűntek, ahol a történelmi időkben még nagy számban fordultak elő. Bár nílusi vízilónak hívjuk, mára a Nílusból is kihalt.
Mai élőhelyei
Napjainkban főként nagyobb tavakban, gyenge sodrású folyókban és ezek partvidékén él. Előfordul Ugandában, Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részén, Etiópiában, Gambiában, Tanzániában, Mozambikban, Botswanában, Dél-Afrikában, Zambiában és Zimbabwéban. Kolumbiába betelepítették.
Hatalmas méretek
Átlagosan 3,5 méter hosszú, marmagassága körülbelül 1,5 méter. A nőstények tömege átlagosan 1300 kg, a hímeké 1500 kg körüli. Az idősebb hímek azonban jóval nagyobbra nőhetnek, tömegük elérheti a 2660-3200 kg-ot is. A legnagyobb hitelesen mért példány a Müncheni Állatkertben élt, és 4500 kg-ot nyomott.
Csaknem csupasz test és hatalmas fogak
Teste csaknem teljesen csupasz, de a farok végén szőrpamacs látható, és erős szőrszálak vannak a szájnyílás környékén is. Hatalmas szájában több fog agyarrá módosult, amelyek akár 70 cm hosszúra is megnőhetnek.
A hímek egész életükben nőnek
A hímek egész életük során növekednek, míg a nőstények általában 25 éves korukra elérik végleges méretüket. A tehenek kisebbek, mint a bikák.
Gyorsabb, mint gondolnánk
Nagy tömegük ellenére a vízilovak szárazföldön is gyorsabbak lehetnek az embernél. Emiatt különösen veszélyesek lehetnek, ha veszélyeztetve érzik magukat, vagy ha elvágják őket a vízhez vezető útvonaltól.
Szem, fül és orr a koponya tetején
Szemük, fülük és orruk a koponya tetején helyezkedik el, így úgy tudnak látni, hallani és levegőt venni, hogy közben testük nagy része víz alatt marad. Merüléskor orrnyílásaikat bezárják.
A „véres verejték”
A vízilovak különleges bőrvédő váladékot termelnek, amelyet gyakran „véres verejtéknek” neveznek, de valójában nem vér és nem is verejték. A váladék színtelenül választódik ki, majd percek alatt narancssárgás-vöröses árnyalatúvá válik, végül bebarnul. Szerepe lehet a bőr védelmében, a napfény elleni védelemben és a fertőzések csökkentésében.
Vízi életmódhoz alkalmazkodva
Sok tulajdonságuk utal speciális vízi életmódjukra: csupasz testük, faggyúmirigyek hiánya, úszóhártyás lábaik és a víz alatti mozgásra alkalmas testfelépítésük. Bár úgy tűnhet, hogy úsznak, sekély vízben többnyire a vízfenéken állnak vagy haladnak.
Nappal vízben, éjjel legelőn
Nappal tipikusan pihennek vagy alszanak, éjszaka pedig aktívak, ekkor keresik táplálékukat. Szinte kizárólag növényeket esznek, de újabb kutatások szerint olykor állati eredetű táplálék is bekerülhet összetett gyomrukba.
Táplálkozás és vándorlás
Aszály idején akár napi 50 km-t is megtehetnek táplálék után kutatva. Átlagosan körülbelül 50 kg növényi táplálékot fogyasztanak naponta. A sekély vizeket kedvelik, és gyakran a vízfenéken mozognak.
Automatikus levegővétel
A kifejlett vízilovak 3-5 percenként jönnek fel levegőt venni, a borjak esetében ez 2-3 perc. Ez a folyamat automatikus: alvás közben is a felszínre emelkednek levegőért anélkül, hogy felébrednének.
Általában békés, de veszélyes lehet
A vízilovak alapvetően nem támadó szándékú állatok, de veszélyessé válhatnak, ha elvágják őket a vízhez vezető útvonaluktól, vagy ha veszélyben érzik kicsinyeiket. Sok vízilótámadásról ismert videó és beszámoló is létezik.
Szaporodás
Az év során bármikor szaporodhatnak, de februárban és augusztusban megnő a vemhesülések száma, ezért az esős időszakban, októberben és áprilisban több ellés történik. A tehén 3 napig folyathat, ezalatt kell a bikának megtermékenyítenie.
Vemhesség és születés
A vemhesség 227-240 napig tart. Az újszülött többnyire víz alatt jön a világra, 27-50 kg közötti testtömeggel. Szinte torpedószerűen lökődik ki anyja testéből. Általában egy borjú születik, de ikrek is előfordultak már.
A borjak fejlődése
A borjak 6-9 hónapos korukig szopnak, többnyire víz alatt, de parton szopó kicsiket is megfigyeltek. A kis vízilovak gyakran anyjuk hátán láthatók, ha a víz túl mély számukra. Érdekesség, hogy a víziló előbb tanul meg úszni, mint járni.
Élettartam és magyarországi vízilovak
Körülbelül 40 évig élnek. Magyarországon három állatkertben él nílusi víziló: Budapesten Tücsök és Jusztina, Debrecenben Szigfrid és Linda, Pécsett pedig Bálint és Ágnes.
A budapesti vízilovak története
A Fővárosi Állat- és Növénykertben az első vízilómedence 1893-ban készült. Az Elefántház 1909 és 1912 közötti átépítésekor új medence épült, majd 1932-ben Nadler Herbert és Anghi Csaba kezdeményezésére alakították ki a ma is használt medencét. A vízilovak medencéinek feltöltéséhez a Széchenyi gyógyfürdő termálvizét is használták.
Termálvíz és termékenység
Korábban tudományos munkában is megjelent, hogy a budapesti vízilovak rendkívüli termékenysége jelentős részben a Széchenyi fürdő termálvizének köszönhető lehet. Bár ez nem bizonyítható egyértelműen, a megfigyelések szerint a termálvíz használata óta számottevő különbség mutatkozott más állatkertekhez képest.
Debrecen és Pécs vízilovai
Debrecenben korábban gyógyvízzel töltötték a vízilovak medencéjét, amelyet csővezeték kötött össze a szomszédos fürdővel, de ez a lehetőség később megszűnt. Pécsett az állatkert régi épületét vízilóházzá alakították, első lakója 1994-ben Bálint volt, majd később a kifutót és a medencéket is bővíteni kellett.
Vízilovak a kultúrában
A víziló bumfordi alakja miatt gyakori szereplője mesekönyveknek és rajzfilmeknek, ahol általában nagy testméretét, tömegét és hatalmas száját hangsúlyozzák. Az ókori Egyiptomban a vízilóvadászat királyi időtöltés volt, de tisztelték is őket: a terhes anyákat és gyermekeket óvó Tauret istennőt krokodilfejjel és vízilótesttel ábrázolták.
Érdekességek
1893-ban került az első víziló a Budapesti Állatkertbe, amely állítólag korának egyik legnagyobb európai vízilova volt, és 1917 novemberében pusztult el. Vastag bőréből készült a hírhedt vízilóbőrkorbács, amely több afrikai ország rendőrségénél még ma is használatban van.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a nílusi víziló történetéből. A videóban részletesebben szó esik rokonságáról, vízi életmódjáról, táplálkozásáról, szaporodásáról, a magyarországi vízilovakról és kulturális érdekességeiről.