A vörösszemű levelibéka, más néven makibéka (Agalychnis callidryas), Közép-Amerika trópusi esőerdeinek egyik legismertebb kétéltűje. Hatalmas, kidülledő vörös szeme, zöld háta, kékes oldala és narancssárga lábujjai miatt a világ egyik leglátványosabb békája.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, különleges színezetéért, éjszakai életmódjáért, szaporodásáért és levélrezgetéssel történő kommunikációjáért nézd meg a videót.
Nézd meg a vörösszemű levelibékáról szóló videót YouTube-on
Az első terrárium lakója
Az első terráriumba a vörösszemű levelibéka, más néven makibéka (Agalychnis callidryas) kerül. Ez a faj a kétéltűek osztályába, a farkatlan kétéltűek rendjébe, azon belül a levelibéka-félék családjába tartozik.
Közép-Amerika trópusi esőerdeiben
A vörösszemű levelibéka Közép-Amerika trópusi esőerdeiben fordul elő. Egyelőre nem veszélyeztetett, de állománya csökken az élőhelyek fogyatkozása és a hobbigyűjtők miatt.
Elterjedés
Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama és Kolumbia trópusi esőerdeiben honos. Folyók és tavak közelében gyakori, ahol a párás környezet és a víz közelsége kedvez a szaporodásának.
Méret és általános megjelenés
Mintegy 7 cm hosszú, igen élénk színezetű béka. Bár színei első pillantásra a nyílméregbékákra emlékeztethetnek, a vörösszemű levelibéka nem mérgező.
Hatalmas vörös szemek
Legfeltűnőbb ismertetőjele — amelyről nevét is kapta — hatalmas, kidülledő, piros szeme. Mind a hímeknek, mind a nőstényeknek kidülledő narancsos-vöröses szemük van, a házi macskához hasonló, összeszűkülő pupillákkal.
Élénk színek
Hátoldala zöld, hasa fehér. Oldala kék vagy lila, függőleges fehér csíkokkal, lábujjai pedig narancssárgák. Az oldalakon és végtagokon látható élénk jegyek a ragadozók elriasztását szolgálják.
Villanó színek és megtévesztés
A fajra vadászó állatok — például egyes denevérek, kígyók és madarak — gyakran a látásukra hagyatkoznak. Amikor a béka hirtelen megmozdul, élénk színei felvillannak, majd eltűnnek, így a támadó egyfajta „szellemképet” észlel ott, ahol a béka eredetileg volt.
Menekülési esély
Ez a villanásszerű színhatás összezavarhatja a ragadozót, és időt ad a békának a menekülésre. A ragadozók egy része ráadásul mérgezőnek hiheti az élénk színű állatot, ami tovább növelheti túlélési esélyét.
Rejtőzködés nappal
A vörösszemű levelibékák nem mérgezőek, ezért főként rejtőzködésre hagyatkoznak. Napközben mozdulatlanok maradnak: kék oldalukat hátsó lábaikkal takarják, élénk lábaikat hasuk alá rejtik, vörös szemüket pedig becsukják. Így szinte teljesen zöldnek látszanak, és jól beleolvadnak a lombkoronába.
Éjszakai ragadozó
Sötétedés után kezdenek vadászni. Húsevők, és éjszaka lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre, valamint más kisebb zsákmányállatokra vadásznak. Ha nincs más zsákmány, néha kisebb békákat is elfogyaszthatnak.
Szaporodási időszak
Petékkel szaporodnak. Szaporodási időszakuk októbertől márciusig tart. A párzás során az amplexus, vagyis a párzás alatti átölelés általában az első néhány napon történik, és akár egy hétig is folytatódhat a tényleges peterakás előtt.
Peték a víz fölött
Miután a nőstény kiválasztotta a megfelelő helyet — általában egy víz fölé lógó levelet —, 75-100 zselészerű petét rak, amelyeket a hím megtermékenyít.
Ebihalak útja a vízbe
Néhány nap elteltével a peték megrepednek, az ebihalak pedig a vízbe kerülnek. Miután ebihalakból békává fejlődnek, kimennek a szárazföldre, majd felmásznak a fákra, ahol életük hátralévő részének nagy részét töltik.
Az egyik legismertebb kétéltű
A vörösszemű levelibéka a világ egyik legismertebb kétéltűje. Látványos megjelenése miatt rengeteg könyv és folyóirat címlapján, valamint ismeretterjesztő filmben szerepel.
Kommunikáció levélrezgetéssel
Nagy meglepetés volt a kutatók számára, amikor kiderült, hogy a faj különleges módon, a levelek rezgetésével is kommunikál fajtársaival. A szakemberek korábban is tudták, hogy a béka sajátos, csörgőszerű hangjelekkel kommunikál, később azonban az is kiderült, hogy a hímek vibrációs jelzésekkel is üzennek egymásnak.
Kutatás Panamában
Michael Caldwell, a Bostoni Egyetem biológusa munkatársaival a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézetben vizsgálta a vörösszemű levelibékákat. A növényekre rögzített akcelerométerekkel és infravörös megvilágítással sikerült kimutatniuk a vibrációs kommunikáció fontos szerepét.
Miért maradt sokáig rejtve?
Ez a kommunikációforma valószínűleg azért kerülte el sokáig a kutatók figyelmét, mert mesterséges, fehér fényű laboratóriumi megvilágításban a békák viselkedése nem olyan, mint természetes környezetükben.
Párharcok és testfelfújás
A kutatók megállapították, hogy a hímek a területért és a nőstényekért vívott párharcban együtt alkalmazzák a levelek rezgetését a látható agresszív pózolással, például testük felfújásával.
Információ az ellenfélnek
A rezgések valószínűleg további információkat közvetítenek a konkurenseknek az üzenő állat méretéről és erejéről. Így elkerülhetők lehetnek a felesleges összecsapások.
Más állatoknál is előfordulhat
A békáknál felfedezett kommunikációs forma más fán élő gerinceseknél, például más békafajoknál, gyíkoknál, madaraknál és emlősöknél is előfordulhat. A kutatók ezért más állatcsoportokat is vizsgálnak, hogy igazolják feltételezésüket.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a vörösszemű levelibéka világából. A videóban részletesebben szó esik élőhelyéről, rejtőzködéséről, villanó színeiről, táplálkozásáról, szaporodásáról és különleges vibrációs kommunikációjáról.