A rénszarvas, más néven tarándszarvas vagy iramszarvas (Rangifer tarandus), az északi félteke tundráinak és tajgáinak ikonikus patása. Eurázsiában rénszarvasként vagy tarándszarvasként, Észak-Amerikában karibuként ismerik.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a Mikulás szánhúzó rénszarvasaitól az agancs különlegességein, a hatalmas vándorlásokon és az északi népek réntartásán át nézd meg a videót.
Nézd meg a rénszarvasról szóló videót YouTube-on
Karácsonyi rénszarvas
Közeleg Karácsony, és sok helyen a Télapó, más néven Mikulás rénszarvasok húzta szánon érkezik. A legismertebb közülük természetesen a piros orrú Rudolf — vagy ahogy a gyerekek vitájában felmerült: Ludolf.
Rendszertani helye
A rénszarvas (Rangifer tarandus) az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe, ezen belül a szarvasfélék családjába és az őzformák alcsaládjába tartozó faj. Európában tarándszarvas és iramszarvas, Észak-Amerikában karibu néven is ismert.
Ősi faj
Az első ismert tarándszarvas-leletek körülbelül 800 000 évesek, megjelenésük a Günz–Mindel-interglaciálishoz köthető. Őseik és közelebbi fejlődéstörténetük egyelőre nem teljesen ismert.
Nevének eredete
A faj nevének eredete már az ókori szerzőknél is megjelenik. Pseudo-Arisztotelész és más szerzők egy tarandosznak nevezett, különleges északi vadállatról írtak, amelynek szőrzete állítólag a környezet színéhez alkalmazkodott.
A tarangyos szó
A magyar nyelvben is akad a görögös tarandosz kifejezéshez hasonló szó: tarangyos. Régi szótári jelentése nem túl hízelgő, de a rénszarvas esetében mégis egy különleges, északi állatról beszélünk.
Elterjedés
A rénszarvas Skandináviában, Oroszország északi területein, Kanadában és Alaszkában honos. Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Legdélibb alfaja Ujgurföldön él.
Hatalmas egykori elterjedési terület
Elterjedési területe hatalmas, és nemrégiben még ennél is nagyobb volt. Történelmi időkben Lengyelországban és Németország egyes vidékein is előfordult, a jégkorszakok idején pedig a mai Magyarország területén is élhetett.
Karibu és rénszarvas
Az észak-amerikai alfajokat összefoglaló néven karibunak, az eurázsiaiakat tarándszarvasnak nevezik. A rénszarvas elnevezés igazából a háziasított tarándszarvasra is utalhat.
Alfajai
A rénszarvasnak számos alfaja ismert, amelyek közül több veszélyeztetett, kettő pedig már kipusztult. Ide tartoznak erdei, tundrai és szigeti formák is, például a finn erdei rénszarvas, a Grant-karibu, a hegyi karibu, a svalbardi rénszarvas és a szibériai tundrai rénszarvas.
Megjelenés
Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet boríthatja. A világosabb színű szőrzet főként a nyaktájékon és a faron jellemző, de a színárnyalat földrajzi területenként jelentősen változhat.
Széles paták
Feltűnő jellegzetessége, hogy patái különösen szélesek és laposak. Ez segíti abban, hogy ne süppedjen bele a hóba vagy a mocsaras talajba. Futás közben ízületei kattogó hangot adhatnak.
Agancs mindkét nemnél
A rénszarvas különleges a szarvasfélék között, mert nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk. Testmérete igen változó: testhossza 120-220 cm, marmagassága 87-140 cm, testtömege pedig 60-318 kg között lehet.
Szarv vagy agancs?
Sokan különösnek tartják, hogy a szarvasnak nem szarva, hanem agancsa van. Az agancs csontalapú képződmény, amelyet a szarvasfélék évente levetnek, majd újranövesztenek. A növekedés idején dúsan erezett bőr, a háncs borítja.
Agancsváltás
Amikor az agancs eléri végleges méretét, az agancscsont elhal, a háncs elszárad, majd az állat ledörzsöli. Az agancsváltás előtt a leválási helyen lebomlik a csontállomány, és az agancs könnyen leválik. Néhány nap múlva újra megindul a növekedés.
Változatos agancsformák
A rénszarvas agancsa igen változatos alakú lehet. Sok egyednél az egyik ág lapátszerűen előremered, és gyakori, hogy a korona hosszabb, kevésbé elágazó nyélen ül.
Csordák és vándorlás
Csordákban jár, és nyaranta északabbra fekvő területekre vonul. A csapat vezetője gyakran egy idős, tapasztalt nőstény. Vándorlásai hatalmas távolságokat foghatnak át.
Táplálkozás
Nem válogatós: füvek, levelek, lágy szárú növények, rügyek, erdei gyümölcsök, gombák és zuzmók is szerepelnek étlapján. Télen a táplálékot a hó alól kotorja elő. Alkalmanként állati eredetű táplálékot, például tojást vagy kisebb emlősöket is elfogyaszthat.
Szaporodás
Vemhességi ideje körülbelül 228 nap. Ellésenként általában egyetlen borjú születik, amely 5-11 kg tömegű. A borjú alig egy órával születése után lábra áll, és rövid időn belül követi anyját.
Gyors borjak
Néhány napon belül a borjú majdnem olyan gyorsan tud futni, mint a kifejlett állatok, akár 80 km/h körüli sebességgel. A fiatalok 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté.
Az északi népek állata
A sarkvidéki népek a tarándszarvast ősidők óta vadásszák. A nagy hidegben sok energiára van szükségük, a rénszarvas pedig húst, tejet, prémet, csontot, inat és igavonó erőt is biztosít.
Háziasítás
Eurázsiában már legalább háromezer éve háziasították. A tundrán és a tajgában, ahol más háziállatok nehezen használhatók, a rénszarvas különösen fontos igásállat és univerzális háziállat.
Hagyományos vadászat
Az eszkimók és más északi népek különféle vadászati módszereket alkalmaztak, kihasználva a rénszarvasok gyengébb látását és vándorlási útvonalait. Kövekből ember alakú formákat állítottak, amelyekkel zárt völgyekbe terelték a csordákat.
Karácsony és Karacsun
Érdekesség, hogy a turáni népek hitvilágában december 21-e, a téli napforduló napja Karacsun ünnepe volt. Ez a nap a megújulást, az újjászületést és a sötétség világosságba fordulását jelképezte.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a rénszarvas világából. A videóban részletesebben szó esik a Mikulás rénszarvasairól, a faj elterjedéséről, agancsáról, vándorlásáról, táplálkozásáról, szaporodásáról és az északi népek réntartásáról.