A karakál (Caracal caracal), más néven sivatagi hiúz, Afrika és Délnyugat-Ázsia egyik legszebb közepes termetű macskaféléje. Fekete fülpamacsai, karcsú teste és lenyűgöző ugróképessége miatt könnyen felismerhető.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, rokonságáért, elterjedéséért, vadászmódszereiért, szaporodásáért és állatkerti szerepéért nézd meg a videót.
Nézd meg a karakálról szóló videót YouTube-on
Ragadozó érkezik az állatkertbe
Eljött az ideje, hogy egy ragadozót is hozzunk az állatkertbe, méghozzá egy nagymacskát — pontosabban egy közepes termetű, rendkívül elegáns macskafélét. A karakál (Caracal caracal), más néven sivatagi hiúz, Afrikában és Délnyugat-Ázsiában él.
Nem igazi hiúz
Bár nem közeli rokona a hiúzoknak, hegyes, pamacsban végződő füle és viszonylag rövid farka miatt nagyon hasonlít rájuk. A DNS-vizsgálatok alapján legközelebbi rokonai a szervál (Leptailurus serval) és az afrikai aranymacska (Caracal aurata).
A név jelentése
A karakál török eredetű szó, jelentése: fekete fül. Ez tökéletesen illik rá, hiszen a faj egyik legfeltűnőbb bélyege a hosszú, fekete fülpamacs.
Alfajai
Jelenleg általában három alfaját ismerik el: a Caracal caracal caracal Afrikában, Szudántól Dél-Afrikáig fordul elő; a Caracal caracal nubicus Szudán és Etiópia területén honos; a Caracal caracal schmitzi Indiától Arábiáig él. Más források ennél több alfajt is említenek.
Rendszertani történet
A karakált Johann Christian Daniel von Schreber írta le Felis caracal néven 1776-ban. Később, 1843-ban John Edward Gray brit zoológus alkotta meg a Caracal nemet, és ide sorolta át a fajt. Sokáig egyetlen fajnak tartották a nemében, újabban azonban az afrikai aranymacskát is a Caracal nembe sorolják.
Elterjedés
Elterjedése Afrika nagy részére kiterjed, de hiányzik a nedves közép-afrikai erdőterületekről és a Közép-Szaharából. Előfordul az Arab-félszigettől Törökországon és Iránon át az Aral-tóig és Északnyugat-Indiáig, valamint Délnyugat-Ázsia egyes területein is.
Állomány
Elterjedési területének nagy részén populációja nem túl sűrű, egyes régiókban pedig kifejezetten ritka. Dél-Afrikában, különösen Cape tartományban ugyanakkor gyakoribb fajnak számít.
Megjelenés
A karakál karcsú, de robusztus testalkatú macskaféle. Rövid pofája, hosszú szemfogai és pamacsos fülei vannak. Teste vörösesbarna-homokszínű, általában foltok nélkül; a kölykök viszont még foltosak.
Színezete
Felső ajkát nagy fekete folt tarkítja, az orr szélétől a szeméig fekete sáv húzódik. Füle fekete, álla, torka és hasa fehér. Rövid szőre szorosan a testéhez simul.
Méretei
Nagyon karcsú, lábai hosszúak, farka viszont rövid. Marmagassága 38-50 cm, testhossza 60-91,5 cm, farka 23-31 cm, testtömege pedig 6-19 kg között változhat.
Élőhely
Magyar neve, a sivatagi hiúz kissé félrevezető, mert a kifejezetten sivatagos területeket kerüli. Legszívesebben félsivatagokban, szavannákon, bozótosokban és felföldi területeken tartózkodik, ahol megfelelő rejtekhelyet talál a fialáshoz.
Nyílt terepek macskája
Általában nyíltabb terepeket kedvel, mint a legtöbb macskaféle, de szereti a fás, bokros vagy sziklás helyeket is. A megfelelő búvóhelyek és vadászterületek fontosak számára.
Táplálkozás
Korábban élőhelyén számos gazellafaj is előfordult, de ezek állománya sok helyen erősen lecsökkent. Ma gyakran nyulakra, juhokra, rágcsálókra, madarakra és kisebb antilopokra vadászik, és alacsonyan repülő madarakat is elkap.
Vadászmód
A karakál rendkívüli hallású, többnyire éjszaka aktív, de időnként nappal is vadászik. Hosszú hátsó lábainak köszönhetően gyorsan fut, rövid sprintekben pedig nagyon gyors lehet. Kiválóan mászik és akár 3 méter magasra is felugrik.
Zsákmány elrejtése
Zsákmányát olykor a leopárdokhoz hasonlóan fákon rejti el, hogy később elfogyaszthassa a maradékot. A nappalt árnyékban, gyakran földimalacok elhagyott üregeiben tölti.
Rejtőzködés
Ha megriasztják, általában menedékhelyet keres. Nyílt terepen mozdulatlanul lefekszik, színezete miatt ilyenkor alig látható.
Zsákmány megölése
A nagyobb zsákmányt, például antilopokat célzott torokharapással fojtja meg. A kisebb prédákat, például nyulakat és egereket általában nyakharapással öli meg.
Szaporodás
Ivarérettségét 12-16 hónapos korában éri el. Egész évben párzóképes. A nőstény 69-78 napos vemhesség után 1-6 kölyköt hoz világra.
Kölykök
A kölykök körülbelül 10 nap után nyitják ki szemüket. 10-25 hétig szopnak, és nagyjából egyéves korukig maradnak anyjukkal.
Természetvédelmi helyzet
Az ázsiai alfajok a CITES I. függelékében szerepelnek, míg a faj egésze a II. függelékben kapott helyet. Az észak-afrikai alfaj állománya jelentősen ritkult, és a háziszárnyasokat féltő gazdák is irtják őket.
Ember és karakál
Könnyen szelídíthető, ezért főleg régebben Iránban és Indiában vadászatra idomították, sőt néhol házikedvencként is tartották. Fogságban akár 17 évig is élhet.
Állatkertekben
Kedvelt állatkerti faj, Magyarországon a Miskolci Állatkertben látható. A 2021-ben átadott Száhel-bemutatóba Csehországból érkezett egy hím és egy nőstény, jelenleg ők képviselik a fajt Magyarországon.
Fotósok kedvence
Nemcsak a kölykök, hanem a felnőtt karakálok is gyönyörű macskafélék, ezért nem csoda, hogy ez a faj a fotósok egyik nagy kedvence.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a karakál világából. A videóban részletesebben szó esik rokonságáról, elterjedéséről, fekete fülpamacsairól, vadászatáról, ugróképességéről, szaporodásáról és állatkerti tartásáról.