A gila, más néven viperagyík (Heloderma suspectum) Észak-Amerika délnyugati sivatagos vidékeinek különleges hüllője. Zömök teste, rücskös bőre, vastag farka és lassú, erőteljes mozgása azonnal felismerhetővé teszi.
Ez a gyík nem a gyorsaságával hódít, hanem türelemmel, rejtőzködéssel és ritka, mérges harapásával. Ideje nagy részét föld alatti odúkban tölti, vastag farkában pedig zsírt raktároz, hogy átvészelje a táplálékban és vízben szegény időszakokat.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a Jacobson-szervvel történő szaglásért, a méregfogak különleges működéséért, a sivatagi életmódért, a tojásrablásért és a gila természetvédelmi helyzetéért nézd meg a videót.
Nézd meg a giláról szóló videót YouTube-on
A viperagyík
A gila vagy viperagyík (Heloderma suspectum) a hüllők osztályába, a pikkelyes hüllők rendjébe, a gyíkok alrendjébe és a mérgesgyíkfélék családjába tartozó faj. A varánuszalakúak rokonsági körébe sorolt, különleges felépítésű mérges gyík.
Észak-amerikai sivatagok lakója
A faj Északnyugat-Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén honos. Különösen Arizona, Nevada délkeleti része és Utah délnyugati területei tartoznak ismert előfordulási körzetébe.
Veszélyeztető tényezők
Élőhelyének átalakítása, megművelése és a díszállat-kereskedelem egyaránt veszélyeztetheti. Egyes államokban, például Arizonában, törvényi védelem alatt áll.
Természetvédelmi helyzet
A természetvédelmi besorolások szerint a faj mérsékelten veszélyeztetettnek tekinthető. Bár nem mindenhol ritka, lassú szaporodása és élőhelyi igényei miatt a populációk érzékenyek lehetnek a zavarásra.
Zömök, erős test
A viperagyík teste tömzsi, nehéz és erőteljes. Feje nagy, bőre rücskös felszínű, mintázata pedig kiváló álcázást nyújt a kavicsos, homokos sivatagi környezetben.
Zsírraktár a farokban
Rövid, vastag farkában zsírt raktároz. Ez a tartalék segít átvészelni a hosszabb táplálék- és vízhiányos időszakokat, amelyek a sivatagi élőhelyeken gyakoriak lehetnek.
Erős karmok
Rövid, de éles karmai alkalmasak ásásra. Segítségükkel teknősök, gyíkok és kígyók tojásait kutathatja fel, odúkat alakíthat ki, vagy tojásrakáshoz szükséges üregeket vájhat a talajba.
A szagok szakértője
Vastag, villás nyelvét öltögetve gyűjti a szaganyagokat. Ezeket a szájpadlásában található Jacobson-szerv, más néven vomeronazális szerv segítségével elemzi, amely főként feromonok és más kémiai jelek felismerésében fontos.
Magányos talajlakó
A gila többnyire magányosan élő talajlakó. Odúkban húzódik meg, és főként éjjel aktív. Életének jelentős részét föld alatti menedékekben töltheti, ahol védve van a szélsőséges hőségtől és a ragadozóktól.
Mit eszik?
Tápláléka rágcsálókból, madarakból és fiókáikból, tojásokból, gyíkokból, békákból, nagyobb gerinctelenekből, kisebb emlősökből, sőt alkalmanként dögből is állhat.
Ragadozói
A gilára prérifarkasok, borzfélék, ragadozó madarak és kígyók is vadászhatnak. A kisebb példányok különösen sérülékenyek lehetnek például királysiklókkal szemben.
Szaporodás
A párzási időszak nyár elején van. A nőstény néhány tojást rak egy föld alatti üregbe, ahol a nap melege és a talaj hőmérséklete segíti a fejlődést. A kikeléshez hosszú időre van szükség.
Hosszú élet
Fogságban a viperagyík akár két évtizedig is élhet. Lassú életmenete és hosszú fejlődési ideje miatt a vad populációk különösen érzékenyek lehetnek a túlzott befogásra vagy élőhelypusztításra.
Közeli rokona
Legközelebbi ismert rokona a mexikói viperagyík (Heloderma horridum). A két faj hasonló méregleadási móddal és erőteljes testfelépítéssel rendelkezik.
A világ kevés mérges gyíkainak egyike
A gila a világ ritka mérges harapású gyíkjai közé tartozik. A legismertebb mérges gyíkok között emlegetik a mexikói viperagyík és a komodói varánusz mellett.
Méregfogak az alsó állkapocsban
A kígyókkal ellentétben a gila barázdált méregfogai az alsó állkapocsban helyezkednek el. Harapáskor nem fecskendezi be aktívan a mérget, hanem a sebbe juttatja, miközben erősen rátapad áldozatára.
Makacs harapás
Harapása rendkívül erős és kitartó. Ha egyszer ráfog valamire, nehéz szétválasztani az állkapcsát. Ez a viselkedés segíti abban, hogy a méreg bejusson a sebbe.
Nagy étvágy ritka alkalmakra
A fiatal példányok egyetlen evéssel testtömegük jelentős részét is elfogyaszthatják, az idősebbek pedig még nagyobb arányú táplálékot képesek felvenni. Ez jól illeszkedik a ritka, de bőséges táplálkozási lehetőségekhez.
Mászásra is képes
Bár elsősorban talajlakó, a gila fel tud mászni fákra, kaktuszokra vagy meredekebb felületekre is. Ez segítheti tojások, fészkek vagy rejtekhelyek elérésében.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a gila világából. A teljes videóban szó esik a sivatagi élőhelyről, a vastag farok zsírraktáráról, a Jacobson-szervről, a méregfogakról, a különleges harapásról, a táplálkozásról, a szaporodásról és arról is, miért fontos megóvni ezt a lassú, de lenyűgöző gyíkot.