Bonobó

A bonobó az utolsónak felfedezett emberszabású főemlős. 

Felfedezésének története egy belga múzeumban kezdődött 1929.-ben és eleinte a közönséges csimpánz alfajának gondolták, emiatt törpe csimpánznak nevezték el.

Pontosabban először 1928.-ban ismerte fel külön taxonként Ernst Schwarz német zoológus, emlőskutató és herpetológus egy a belgiumi Tervuren Múzeumban található koponya alapján, amelyet korábban fiatal csimpánzénak gondoltak. 

Schwarz csak 1929.-ben tette közzé megállapításait, és törpecsimpánz néven a bonobót a csimpánz alfajai közé sorolta Pan satyrus paniscus néven.

Külön faji státuszra Pan paniscus néven a Természetvédelmi Világszövetség és a Természetvédelmi Világalap alapítója, Harold Jefferson Coolidge Jr. amerikai zoológus emelte 1933.-ban. WWF (World Wide Fund for Nature)
Így lett a Pan, azaz a Csimpánz nem két fajából a közönséges csimpánz mellett a másik faj, és míg a közönséges csimpánzokat négy alfajba sorolják, a bonobónak nincs alfaja.

A bonobók és a csimpánzok közötti főbb viselkedésbeli különbségeket az 1950.-es évek elején részletezte előszőr a salzburgi Haus der Natur alapítója, Eduard Paul Tratz osztrák zoológus és a berlini állatkert igazgatója, Lutz Heck német zoológus, író és kutató.
Ők ajánlották a bonobo nevet is a fajnak, amely feltehetően a Kongó-folyó melletti Bolobo városából származó szállítóládán lévő elírásból származik, amely közel van ahhoz a helyhez, ahonnan az első bonobo példányokat befogták az 1920.-as években.

A George Washington Egyetem kutatói 2017.-ben publikáltak egy tanulmányt, miszerint a bonobók a közönséges csimpánzoktól nagyjából 2 - 2,5 millió évvel ezelőtt váltak külön, az embertől pedig állítólag nagyjából 8 millió évvel ezelőtt, így ezt a két fajt tartják a Homo sapiens legközelebbi rokonának. 

A bonobók mindenevők, táplálékuk főleg növényekből áll, 57%-ban gyümölcsből, ezt egészítik ki levelekkel, mézzel, tojással, kisebb gerincesekkel, mint pl. a mókusfélék vagy bóbitásantilop-félék és egy újonnan felfedezett szarvasgombafélét, a Hysterangium bonobo-t, is eszik, amit emiatt e fajról neveztek el.

Nincs meghatározott területük és a csoportjaik széles körben portyáznak. Habár a hím - nőstény kapcsolatban a hím a domináns, a nőstényt nem erővel és agreszivítással nyeri meg magának, hanem udvarlással és ajándékozással. Ettől függetlenül a csoportokat nők irányítják és a hímek státusza az anyjuk státuszától függ.

A szexuális tevékenység általában fontos szerepet játszik a bonobo társadalomban, egyes tudósok szerint üdvözlésként, társadalmi kötelékek kialakításának eszközeként, konfliktusmegoldásként és konfliktus utáni megbékélésként is használják.
Ez az egyetlen faj az emberen kívűl, ahol megfigyelték a csók esetén a nyelv használatát is és amely szemtől szembe párosodik. Habár az utóbbi esetében egyszer egy nyugati gorilla párt is lencsevégre kaptak így.

További információkért és érdekességekért nézd meg az alábbi videót!

🙊🙉🙈Állatbemutató #133 | Bonobó - Szinte ember!

Zookeepers: did you know? Bonobo facts & habitat! - #15 - [Planet Zoo]