Borneói nagyorrúmajom

A borneói nagyorrúmajom (Nasalis larvatus) a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozik, ezen belül a karcsúmajomformák (Colobinae) alcsaládjába, ebben pedig a Nasalis nem egyetlen faja. 
Korábban ezt a fajt is más nembe sorolták, amelynek neve a Semnopithecus, azaz magyarul hulmán, amely ugyancsak a karcsúmajomformák alcsaládjának egyik neme.

A borneói nagyorrúmajom Borneó sziget endemikus faja, vagyis a világon kizárólag ezen szigeten él.

Borneó a maga 743 330 km²-ével a harmadik legnagyobb sziget a Földön, és három ország osztozik rajta, így elmondható, hogy a nagyorrúmajom Indonézia, Malajzia és Brunei területén él.

A borneói nagyorrú majom egy nagytestű faj, Ázsiának az egyik legnagyobbja a cerkóffélék családjából, amelybe nem tartoznak bele az emberfélék és a gibbonfélék. Méretével csak a közönséges hulmán és a tibeti makákó tud versengeni. Területeit megosztja a borneói orangutánnal és az ezüstös langurral.

Tudományos neve Nasalis larvatus, és elméletileg két alfaja van, a nominális alfaj  a larvatus, amelyet 1787.-ben írt le a német Friedrich von Wurmb és az orientalis, amelyet 1940.-ben írt le az angol Frederick Nutter Chasen, de gyakorlatilag ezek az alfajok nincsenek hivatalosan elismerve.

A két nem között kifejezett szexuális dimorfizmus figyelhető meg, a hímek nagyobbak, fej-testhosszuk 66 és 76 centi közötti, súlyuk átlagosan 16 és 22 kilogramm között van, 30 kilogrammos maximummal, míg a nőstények fej-testhossza 53 és 62 centi közötti, súlyuk pedig csak 7 és 12 kilogramm közötti, 15 kilogrammos maximummal.

A két nem közötti különbséget tovább növeli a hímek nagy orra, amiről a faj a nevét kapta, ugyanis a hímek esetében ez meghaladhatja a 10 centimétert is, és a száján túl lóg. 

Különböző elméletek szerint az orr mérete növeli a nőstények hívásának hangját, és a nőstények a hangosabb hangokat kedvelik. Vagyis aki erősebb orrhangon énekel, az lesz a kiválasztott.
Más  elméletek szerint az orr nagysága státuszszimbólum.
Annyi bizonyos, hogy a hímek esetében ez az igazi csajmágnes.

A hímek koponyájában speciális porcok találhatók, amik támasztják a nagy orrát.
Habár a nőstények pisze orra sokkal kisebb, mint a hímeké, még így is meglehetősen nagy a főemlősök között.

A főemlősök közül ez a faj a legnagyobb vízigényű, és kitűnő úszó, akár 20 méteres mélységig is képes leúszni. Fán élő majom létére néha akár az egész csapat egyszerre ugrik a vízbe a magas fák ágáról, akár 15 méter magasból is, és képes átúszni a folyókon. Szárazföldön négy lábon jár, a fákon ugrásokkal közelekedik.

Borneó északi részén, a Malajziához tartozó Sabah államban megfigyeltek olyan csapatot is, ahol a nagyorrúmajmok ezüstös langurral keveredtek, sőt, párosodást és lehetséges hibridizációt is észleltek közöttük.

A kutatók úgy gondolják, hogy ez azért történhetett meg, mert az olajpálma ültetvények növelésének érdekében az erdőírtások a folyóparti területeket nagyon lecsökkentették, így kénytelenek voltak egymással megosztani a megmaradt territóriumot.

Érdekesség, hogy a már terhes nőstények, ugyanúgy mint mások, szórakozásból is szokták a párzási rítust gyakorolni.

A legnagyobb vadon élő populációi a sziget Indonéziához tartozó Kalimantan nevű részén élnek, a Malajziához tartozó Sarawak és Sabah államok és a Brunei szultanátus területén jóval kevesebb egyed él.

További információkért és érdekességekért nézd meg az alábbi videókat magyarul vagy angolul!

🐒Állatbemutató #129 | Borneói nagyorrú majom - Búvármajom!

Zookeepers: did you know? Proboscis Monkey facts & habitat! - #2 - [Planet Zoo]