Fossza

Az ember macskafélének nézné, de tulajdonképpen nem az, hanem cibetmacskaféle, na de nem ilyen egyszerű, mert nem a cibetmacskafélék családjába tartozik.

A fossza, tudományos nevén Cryptoprocta ferox az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae) családjába tartozik, a nemének az egyetlen élő faja és Madagaszkár legnagyobb ragadozó állata.

Érdekesség, hogy a macskaalkatúak osztályán belül külön családot alkotnak a madagaszkári cibetmacskafélék, külön a cibetmacskaféléktől, és ebbe a családba 7 nem és 9 élő faj tartozik.
A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a család monofiletikus leszármazású, ami azt jelenti, hogy minden fajnak egyetlen ősre vezethető vissza a genetikája.

A fossza legközelebbi rokona a madagaszkári cibetmacska, más néven fanaloca, de Madagaszkár második legnagyobb ragadozójával, a falanukkal való rokonsága még nem tisztázott.
Egy másik közeli rokona lehetett a madagaszkári óriásfossza, de az kihalt a 15.-k században, amikor a fehér emberek is megérkeztek a szigetre. 

Madagaszkár amúgy nagyjából másfélezer évvel ezelőtt kezdett benépesülni, valamikor az első évezred közepén érkeztek ide az indonéziai Bórneó irányából a malájok és az afrikai kontinensről a bantu népek. Az ezekből kialakult népesség neve a malgas.

Amint a fossza családneve is mutatja, ezek az állatok mind Madagaszkáron honosak. A fossza megtalálható egészen 2000 méteres magasságig.
A nőstény hossza 65-70 centiméter, míg a hímé 75-80, a farkuk pedig ráadásként megduplázza a hosszukat, vagyis 70-90 centiméter között lehet.
A nőstények 5-7 kilogramm közöttire nőnek, míg a hímek 6-10 kilogramm közöttire. 
Északon és keleten kisebbek az egyedek, míg nyugaton és délen nagyobbak.

Kinézetük átmenet a macskák és a cibetmacskák között.
Mivel nagyon hasonlítanak a macskákhoz, ezért eleinte a macskafélékhez sorolták a fosszát is, viszont későbbi vizsgálatok alapján átsorolták a cibetmacskákhoz, majd miután megjelent a gének feltértképezésének a lehetősége, áthelyezték őket az újonnan létrehozott madagaszkári cibetmacskafélékhez.

A faj nagyon elterjedt, csak Madagaszkár középső hegyvidékein nem található meg, de a populációsűrűség általában alacsony. Kizárólag erdős élőhelyen található meg, és aktívan vadászik nappal és éjszaka is. 
A madagaszkári ragadozók között a fosszának van a legnagyobb földrajzi elterjedési területe.
Megtalálható mindenféle erdőtípusban, de érthető módon előnyben részesíti az érintetlen erdőket, és gyakoribb a nedves, mint a száraz erdőségekben.

Szaglása, látása és hallása kiváló, robusztus állat, és a fogságban élő egyedek között ritka a betegség.

Teste karcsú és izmos, mintha a puma kicsinyített változata lenne, de a feje mongúzszerű, hosszabb, mint a macskáé, fülei lekerekítettek.
Egyszínű vörhenyes szőre rövid, egyenes, viszonylag sűrű, a hátán sötétebb, mint a hasán, lábai pedig rövidek, 15 centiméteresek.

Számos fizikai jellemzője mutatja, hogy a fákon való mászáshoz alkalmazkodott, ahol hosszú farkával egyensúlyoz, karmai pedig félig visszahúzhatóak.
Talpa szőrtelen és párnázott, bokái rugalmasak és a fákra fel és le is fejjel előre mászik és könnyedék ugrál fák között, és hátsó lábaival kapaszkodva még csüngeni is tud.

További érdekességekért nézd meg az alábbi videókat magyar vagy angol nyelven:

🐈Állatbemutató #126 | Fossza - Madagaszkári veszedelem

Zookeepers: did you know? Fossa facts & habitat! - #6 - [Planet Zoo]