Egy fiatal, vadon élő hím bonobó több mint egy órán keresztül óvatosan hordozott és simogatott egy apró mongúzkölyköt a Kongói Demokratikus Köztársaság esőerdejében. A különleges jelenetet Christian Ziegler természetfotós örökítette meg.
Első pillantásra úgy tűnhet, mintha a bonobó egy kis háziállatról gondoskodna. A történet valódi háttere azonban ismeretlen – és elképzelhető, hogy a megható jelenetnek sötétebb előzménye volt.
A fotó története
Christian Ziegler a LuiKotale Bonobo Project kutatói által megfigyelt bonobócsoportot követte, amikor észrevette a mongúzkölyköt tartó fiatal hímet. A kutatóhely a Salonga Nemzeti Park közelében, a Kongói Demokratikus Köztársaság területén található.
A bonobó több mint egy órán keresztül magával vitte a kölyköt. Simogatta, óvatosan tartotta, és még akkor is magával vitte, amikor felmászott egy fára gyümölcsöt enni. A londoni Natural History Museum hivatalos leírása szerint a mongúzt végül sértetlenül elengedte.
Ziegler felvétele 2022-ben a Wildlife Photographer of the Year pályázat emlősviselkedést bemutató kategóriájának kiemelten méltatott képe lett.
Háziállatot tartott a bonobó?
Erre nincs bizonyíték.
Ahhoz, hogy egy állatot egy másik faj „háziállatának” nevezzünk, tartós kapcsolatot, ismétlődő gondoskodást és hosszabb ideig fennálló együttélést kellene megfigyelni. Ebben az esetben egyetlen, valamivel több mint egyórás találkozást dokumentáltak.
A bonobó viselkedésének több lehetséges magyarázata lehetett:
- kíváncsiság vagy játék;
- gondoskodó, empátiával kapcsolatos reakció;
- egy elfogott zsákmány késleltetett megölése;
- a vadászat vagy zsákmánykezelés megszakítása;
- több, egymással keveredő motiváció.
Ezek közül egyik lehetőséget sem lehet teljes bizonyossággal igazolni.
Mi történhetett a mongúz anyjával?
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a bonobócsoport korábban megölte a kölyök anyját, a fiatal hím pedig ezt követően vette magához az életben maradt kölyköt. Magát a feltételezett támadást azonban nem figyelték meg, ezért ez csak valószínű magyarázat, nem dokumentált tény.
A helyszínen korábban hasonló esetet is feljegyeztek: egy nőstény kolobuszmajom elpusztítása után az egyik bonobó több napig magával hordozta az árván maradt kölyköt.
Ez jól mutatja, milyen nehéz emberi fogalmakkal – például kegyetlenséggel, szeretettel vagy örökbefogadással – leírni egy vadállat viselkedését. A vadászat és a gondoskodásra emlékeztető reakció akár ugyanannál az egyednél is megjelenhet.
A bonobók étrendje túlnyomórészt növényi eredetű. Főleg gyümölcsöket fogyasztanak, de levelek, növényi hajtások, magvak és gerinctelen állatok is szerepelhetnek a táplálékukban.
Alkalmanként kisebb gerinces állatokra is vadásznak. LuiKotaléban dokumentált zsákmányaik között kisebb antilopok és más főemlősök is szerepeltek. Egy ugyanitt végzett stabilizotópos vizsgálat azonban arra jutott, hogy az állati eredetű táplálék teljes étrendhez való hozzájárulása marginális, és a bonobók fehérjeszükségletének jelentős részét növények biztosítják.
Empatikusak a bonobók?
A bonobók társas viselkedésében valóban megfigyeltek empátiával összefüggésbe hozható reakciókat.
Kutatások szerint egy konfliktus után gyakran testi érintéssel, öleléssel vagy más barátságos viselkedéssel közelítik meg a megtámadott, zaklatott társukat. Az önként kezdeményezett vigasztalás csökkentheti az áldozat szorongását és egy újabb támadás valószínűségét.
Egy másik vizsgálatban a fiatal, anyjuk által nevelt bonobók gyakrabban vigasztalták zaklatott társaikat, mint az árván felnövő egyedek. Ez arra utal, hogy az érzelmi önszabályozás és a korai társas tapasztalatok a bonobóknál is szerepet játszanak a társas készségek fejlődésében.
Ezek a megfigyelések azonban főként más bonobókkal folytatott kapcsolatokra vonatkoznak. Nem bizonyítják, hogy a fényképen látható hím empátiát érzett a mongúz iránt.
Egy 2024-es tudományos áttekintés arra is figyelmeztetett, hogy a bonobók és csimpánzok empátiával kapcsolatos képességei jelentős átfedést mutatnak. Nem helyes tehát a bonobót egyszerűen „empatikus”, a csimpánzt pedig „agresszív” emberszabásúként bemutatni.
Nem mindig békés „hippimajmok”
A bonobókat gyakran békés, konfliktuskerülő főemlősökként ábrázolják. Társas viselkedésük valóban sok esetben toleráns, de agresszióra, vadászatra és súlyos csoportközi összecsapásokra is képesek.
Egy 2026-ban publikált megfigyelés során egy bonobócsoport tagjai megtámadtak egy másik közösséghez tartozó nőstényt, és elszakították tőle fiatal kölykét. A kölyök később elpusztult, miközben egy idegen nőstény gondoskodásra emlékeztető módon hordozta, majd még két napig magánál tartotta a tetemét.
Az ilyen esetek azt bizonyítják, hogy az agresszió és a gondoskodó viselkedés nem zárja ki egymást. A bonobók társas élete jóval összetettebb annál, mint amit a „békés majom” vagy az „empatikus majom” címke kifejez.
Veszélyeztetett emberszabású
A bonobó kizárólag a Kongói Demokratikus Köztársaságban fordul elő, és az IUCN veszélyeztetett fajként tartja nyilván. Legfontosabb fenyegetései az orvvadászat, a bozóthús-kereskedelem, az élőhelyek pusztulása és az erdők feldarabolódása.
Források
- Natural History Museum: The bonobo and the mongoose
- Max Planck Institute of Animal Behavior: Photographic gold
- PNAS: Exploring the contribution and significance of animal protein in the diet of bonobos
- Hohmann és Fruth: New records on prey capture and meat eating by bonobos
- Palagi és Norscia: Bonobos protect and console friends and kin
- Clay és de Waal: Development of socio-emotional competence in bonobos
- Biological Reviews: The expression of empathy in bonobos and chimpanzees
- Scientific Reports: A lethal incident during an intergroup encounter in bonobos
- IUCN APES Atlas: Bonobo
A következő videóban általános információkat és érdekességeket tanulhatsz a bonobókról: 🙊🙉🙈Állatbemutató #133 | Bonobó - Szinte ember!