A nyugati síkvidéki gorilla a gorillák legkisebb alfaja, de ez ne tévesszen meg senkit: még így is hatalmas, erős és lenyűgöző főemlős. Családi csoportokban él, ezüsthátú hímek vezetik, és összetett társas viselkedése, intelligenciája és eszközhasználata miatt az egyik legérdekesebb emberszabású.
Ez csak egy rövid ízelítő — a teljes videóban szó esik rendszertanáról, elterjedéséről, családi életéről, táplálkozásáról, Koko történetéről, valamint azokról a veszélyekről is, amelyek miatt a faj természetvédelmi helyzete súlyos.
Nézd meg a nyugati síkvidéki gorilláról szóló videót YouTube-on
A legnagyobbak legkisebbike
A nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) az emlősök osztályába, a főemlősök rendjébe és az emberfélék családjába tartozik. A nyugati gorilla két súlyosan veszélyeztetett alfaja közül ez az egyik; a másik a Cross-folyói gorilla.
Bár a nyugati síkvidéki gorilla a gorillák legkisebb alfaja, méretei így is tekintélyesek. A hímek két lábra állva akár 180 centiméter magasak és 270 kilogrammosak is lehetnek, míg a nőstények átlagosan kisebbek.
Hol él?
Elterjedési területe Közép-Afrika több országára terjed ki, többek között Kamerunra, Gabonra, Egyenlítői-Guineára, a Kongói Köztársaságra, a Közép-afrikai Köztársaságra és a Kongói Demokratikus Köztársaságra.
Neve ellenére nem kizárólag síkvidéki mocsaras területeken él: elsődleges és másodlagos erdőkben, mocsarakban és hegyvidéki erdőkben is előfordulhat, egészen körülbelül 1300 méteres tengerszint feletti magasságig.
Testfelépítés és ezüsthát
A gorilláknak nincs farkuk, bőrük fekete, szőrzetük pedig többnyire fekete vagy barna. Az idősebb hímek hátán és farán a szőr szürkévé válik; innen ered az ezüsthátú elnevezés.
Rövid orruk, nagy orrlyukaik, kicsi szemeik és füleik vannak. Állkapcsuk széles és erős, nagy őrlőfogaik pedig a növényi táplálék feldolgozására alkalmasak.
Családi élet
A nyugati síkvidéki gorillák családi csoportokban élnek, amelyeket általában egy ezüsthátú hím vezet. A csoportban több nőstény és azok kölykei élnek, a fiatal hímek pedig ivarérettségük körül gyakran elhagyják a családot.
A családok területe átlagosan 8 és 45 négyzetkilométer között változhat, főként a táplálék mennyiségétől függően. A csoportoknak vannak kedvelt helyeik, de ezeket a táplálék elérhetősége szerint változtathatják.
Nyugodt óriások, látványos erőfitogtatással
A gorillák alapvetően nyugodt állatok, de ha megzavarják őket vagy kihívás éri a vezető hímet, látványos viselkedést mutathatnak. Ilyenkor két lábra állva verhetik a mellkasukat, üvölthetnek, tárgyakat dobálhatnak vagy támadást imitálhatnak.
A mellkasverés nem puszta látványosság: fontos kommunikációs jelzés, amely erőt, méretet és elszántságot közvetíthet a riválisok felé.
Táplálkozás és mindennapi mozgás
Táplálékuk növényi eredetű: leveleket, szárakat, gyökereket, hajtásokat, fakérget, gyümölcsöket és terméseket fogyasztanak. Gyümölcsszezonban több gyümölcsöt esznek, míg más időszakokban inkább leveleket és más növényi részeket.
Táplálékkeresés közben naponta 3-5 kilométert is megtehetnek, és akár 15 méter magasra is felmászhatnak. Éjszakára gallyakból és levelekből készítenek fekvőhelyet.
Szaporodás és kölykök
A nőstények 7-9 éves koruk körül érik el az ivarérettséget. A vemhesség körülbelül 9 hónapig tart, és általában egyetlen kölyök születik, amely születésekor apró és teljesen az anyjára utalt.
Négy hónapos korában már az anyja hátán utazhat, és akár 2-3 éves koráig is ott közlekedhet. A teljes függetlenedés nagyjából 5 éves korban következik be.
Intelligencia és eszközhasználat
A gorillák magas intelligenciáját több megfigyelés is bizonyítja. Láttak már gorillákat botot használni vízmélység mérésére, termeszek begyűjtésére, sőt állatkertekben tárgyakat is használtak iváshoz.
A legismertebb gorillák egyike Koko volt, akivel 1971-ben kezdtek jelnyelvi kísérletet. A beszámolók szerint több mint ezer jelet tanult meg, és képes volt egyszerű jelentéseket összekapcsolni.
Veszélyek
A nyugati síkvidéki gorillát illegálisan vadásszák húsáért és bőréért, és az élőállat-kereskedelem is veszélyeztetheti. Nyugat-Afrikában sok helyen kártevőnek tekintik, amikor ültetvényeken táplálkozik.
Élőhelyeit a fakitermelés és az erdők átalakítása pusztítja. Emellett az ebola-járványok is súlyos pusztítást végezhetnek az állományokban. A faj fontos magszóróként az egész erdei ökoszisztémára hatással van.
Nézd meg a teljes bemutatót
Ez a cikk csak rövid bevezető a nyugati síkvidéki gorilla világába. A teljes videó részletesebben mesél a gorillák rendszertanáról, családi életéről, táplálkozásáról, intelligenciájáról, eszközhasználatáról és természetvédelmi helyzetéről.
Nézd meg a nyugati síkvidéki gorilláról szóló videót YouTube-on