Nyugati síkvidéki gorilla

A nyugati gorilla (Gorilla gorilla gorilla) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül pedig az emberfélék (Hominidae) családjába tartozik. 
Ennek két súlyosan veszélyeztetett alfaja van, az egyik alfaja a nyugati síkvidéki gorilla, jelen videónk sztárja, tudományos nevén Gorilla gorilla gorilla, a másik pedig a cross folyói gorilla (Gorilla gorilla diehli).

Habár mindkét alfaj természetvédelmi besorolása súlyosan veszélyeztetett, a videónkban megjelenő alfaj, a nyugati síkvidéki gorilla egy kicsit jobb helyzetben van a másik alfajhoz képest.

A cross-folyói gorillát Paul Matschie német zoológus írta le 1904.-ben, ez a legnyugatabbra és egyben a legészakabbra élő gorilla faj, a Cross folyó környékén hegyi és dombsági erdőkben él Kamerun és Nigéria közti határvonalon, ott is csak 250 - 300 egyede.

A nyugati síkvidéki gorillát 1847.-ben írta le Thomas Staughton Savage amerikai protestáns pap, misszionárius, orvos és természettudós, ennek élő populációja 95 000 egyed körül van. 

Elterjedési területe Közép-Afrika, Angola, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői-Guinea és Gabon hegyvidéki, elsődleges és másodlagos erdői és mocsarai 1300 méter tengerszint feletti magasságig.

A két gorilla faj, a keleti és a nyugati gorilla összesen négy alfaja közül ez a legkisebb alfaj.

Állatkertekben főleg ezt a fajt tartják, a kevés kivétel közé tartozik a belga antwerpeni állatkertben élő egyetlen nőstény keleti síkvidéki gorilla, Amahoro, és néhány hegyi gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaság állatkertjeiből.

Családi csoportokban élnek, amelyeket ezüsthátú hímek vezetnek és háremet tartanak. Egy-egy család területe átlagosan 8 és 45 négyzetkilométer között van, attól függően, hogy mekkora a táplálék felhozatal.

A hárem exkluzív, de a területeik néha átfedésben vannak. A családoknak vannak kedvenc helyeik, de ezt változtathatják attól függően, hogy épp hol találnak több élelmet és érett gyümölcsöket.
Minél nagyobb egy család, annál nagyobb területet jár be naponta.

A nyugati síkvidéki gorilla neve ellenére nem csak síkvidéki mocsaras területeken, elsődleges és másodlagos erdőkben él, hanem hegyvidéki erdőkben is.
Gyakran áll két lábra, de négylábon sétál, görnyedten, összegömbölyített kézzel, a talajt a csuklójuk éri. Az efajta járás hosszú karokat igényel, emiatt a gorilla kézfessztávolsága nagyobb, mint a két lábon álló magassága.

Sok esetben figyelték meg amint gorillák szerszámokat használtak, sőt kifejezetten tervezetten használtak egy - egy botot termesz begyűjtésre, olyan szinten, hogy addig mérték és törtek le belőle, amíg az megfelelő hosszúságú volt. Láttak már gorillát, amint bot segítségével a víz mélységét mérte, és olyan eset is volt, amikor gorillák vödröt használtak a víz begyűjtésére, az állatkertekben pedig spontán használtak tárgyakat az iváshoz.

Hajlamosak a stresszre, amely ugyanúgy negatívan érinti őket, mint más állatot. Mivel a szervezet a stressz hatására túlélési üzemmódba vált, így a szaporodás háttérbe kerül.
Magszóró állatként pusztulásuk a teljes ökoszisztémára nagy kihatással lenne.

További információkért és érdekességekért nézd meg az alábbi videót!

🦍Állatbemutató #128 | Nyugati síkvidéki gorilla - A legnagyobbak legkisebbike!