Nyugat-afrikai csimpánz

A csimpánz tudományos neve Pan troglodytes, és a Pan paniscussal, vagyis a bonobókkal közösen alkotják a Pan, vagyis a Csimpánz nemet.

A Pan nemzetségi név az ókori görög természetisten, Pán nevéből származik. De hogyan jutottak oda, hogy Pánról nevezzék egy a csimpánzok nemzetségét? A 18. században elterjedt angol chimpanzee megnevezésből kivették a középső PAN részt, és így kötötték az ógörög Pán istenhez. Maga az angol chimpanzee elnevezés pedig a közép-afrikai csiluba nyelv "kivili csimpenze" szavaiból ered, amelynek a jelentése "gúnyember".

A többi nyelv is az angolból vette át az elnevezést, magyarul pedig különösen talál rá, ugyanis a csimpánz csimpaszkodik. Félreértés ne essék, a csimpaszkodik szó nem az angol csimpánzból ered, és nem is a csiluba nyelvből.

A Troglodytes görögül „barlanglakót” jelent, és a német orvos, természettudós, fiziológus és antropológus Johann Friedrich Blumenbach alkotta meg az 1779.-ben megjelent művében, aminek a neve "Handbuch der Naturgeschichte" azaz "Természettörténeti kézikönyv".

A közönséges csimpánznak négy alfaja van.
A Blumenbach által leírt nominális alfaj a Közép-afrikai csimpánz, a Pan troglodytes troglodytes, vagy régies nevén cségó, amelynek a becslések szerint körülbelül 140 000 egyede él szabadon Kamerun, Gabon és a Kongói Köztársaság területén. Persze különböző becslések nagyon eltérnek egymástól. 

A kelet-nigériai csimpánz tudományos neve a vellerosus, de elliotinak is írják. Elterjedési területe a nigériai-kameruni határ mentén van, a populáció mérete pedig 6 000 és 9 000 között van. Vellerosus névvel 1862.-ben írta le a brit zoológus John Edward Gray, míg ellioti névvel 1914.-ben a német zoológus Paul Matschie.

A kelet-afrikai csimpánz, a Pan troglodytes schweinfurthii, amit az olasz zoológus és antropológus Enrico Hillyer Giglioli írt le 1872.-ben. 

Ennek a populációi a Közép-afrikai Köztársaságban, Dél-Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában, Ruandában, Burundiban és Tanzániában találhatók meg. 
 
Ezt az alfajt alaposan tanulmányozta a híres primatológus csimpánz kutató Dr. Jane Goodall, ugyanakkor az Ausztrál-Brit Colin Groves szerint ennek a déli és északi populációit külön alfajokként kellene kezelni.

Ebben az esetben az északi populációk maradnának a schweinfurthii névvel, míg a délieket marungensis névvel illetnék.
A becslések szerint 180 000 és 256 000 közötti a vadon élő populációja.

A negyedik jelenleg elismert alfaj a nyugat-akrikai csimpánz, amelyet a német zoológus Ernst Schwarz írt le Pan troglodytes verus névvel 1934.-ben. Vadon élő populációit 52 000 - 53 000 egyedre teszik.

Ez az alfaj Nyugat-Afrikában, főleg Elefántcsontparton, Bissau-Guineában, Guineában, Libériában, Sierra Leonéban él, az utóbbi háromban élnek a legnagyobb populációk.

Apróbb, maradvány más szóval reliktum populációi élnek még Ghánában, Szenegálban, és Maliban.
Régebben megtalálható volt Gambiában, Beninben, Burkina Fasóban és Togoban, viszont ezekből az országokból mára már kihalt.

A tudósok szerint kb félmillió évvel ezelőtt vált el genetikailag más csimpánz alfajoktól.

Mint minden alfaj, eredetileg trópusi erdőkben éltek, de ezek ritkulása miatt manapság kénytelenek megelégedni másodlagos, mocsár és bambuszerdőkkel is.

Testüket durva fekete szőr borítja, arcuk csupasz, ugyanúgy mint az ujjaik, lábujjaik, kézfejük és a talpuk.

Súlyuk 40-70 kg közötti a hímek esetében, 27 - 50 közötti a nőstények esetében, két lábon állva pedig elérhetik a 150 centimétert is. Ezekkel a méretekkel nagyobbak a rokon bonobóknál.

A nyugat-afrikai csimpánzok viselkedése annyira eltér a közönséges csimpánz többi alfajától, hogy egyesek ajánlották, hogy külön csimpánz fajként tekintsenek rájuk.

Valószínűleg nem véletlenül kapták Schwarztól a verus, vagyis az igaz megnevezést.

További információkért nézd meg az alábbi videót.

🐒🐵Állatbemutató #145 | Nyugat-afrikai csimpánz - Igazi gúnyember!