A fossza első pillantásra akár macskafélének is tűnhet, de valójában Madagaszkár különleges ragadozóinak, a madagaszkári cibetmacskaféléknek a tagja. A Cryptoprocta ferox a saját nemének egyetlen ma élő faja, és egyben Madagaszkár legnagyobb ragadozó állata.
Ez csak egy rövid ízelítő — a teljes videóban szó esik rendszertanáról, rokonsági viszonyairól, madagaszkári élőhelyéről, vadászati módszereiről, különös szaporodásáról és természetvédelmi helyzetéről is.
Nézd meg a fosszáról szóló videót YouTube-on
Nem macska, de nagyon annak látszik
A fossza (Cryptoprocta ferox) az emlősök osztályába, a ragadozók rendjébe és a madagaszkári cibetmacskafélék, vagyis az Eupleridae családjába tartozik. Nemének egyetlen ma élő faja, és Madagaszkár legnagyobb ragadozó állata.
Kinézete megtévesztő: teste karcsú, izmos, már-már egy kisméretű pumára emlékeztet, de feje inkább mongúzszerű. A múltban emiatt a rendszertani helyzete is többször változott: sorolták macskafélékhez, majd cibetmacskákhoz is, mielőtt a genetikai vizsgálatok alapján a madagaszkári cibetmacskafélék közé került.
Madagaszkár külön családja
A madagaszkári cibetmacskafélék a macskaalkatúak között külön családot alkotnak. A genetikai vizsgálatok szerint monofiletikus eredetűek, vagyis a család fajai egyetlen közös őstől származnak.
A fossza legközelebbi rokona a madagaszkári cibetmacska, más néven fanaloka lehet. A falanukhoz fűződő rokonsága összetettebb kérdés, egy kihalt rokona pedig a madagaszkári óriásfossza volt, amely a történeti időkben tűnt el.
Madagaszkár és a fossza élőhelye
A fossza kizárólag Madagaszkáron honos. A sziget állatvilága rendkívül egyedi: fajainak nagy része endemikus, vagyis sehol máshol nem fordul elő természetes körülmények között.
A fossza a sziget erdős élőhelyein található meg, a középső hegyvidékek kivételével meglehetősen széles elterjedésű. Akár 2000 méteres magasságig is előfordul, de populációsűrűsége általában alacsony.
Testméret és megjelenés
A nőstények testhossza körülbelül 65-70 centiméter, a hímeké 75-80 centiméter. Hosszú farkuk szinte megduplázza a teljes hosszt, hiszen 70-90 centiméteres is lehet.
A nőstények általában 5-7 kilogrammosak, míg a hímek 6-10 kilogramm közöttiek. A sziget északi és keleti részein élő egyedek kisebbek, míg nyugaton és délen nagyobb példányok fordulhatnak elő.
Fára termett ragadozó
A fossza rövid, sűrű, vörhenyes szőrzete a hátán sötétebb, mint a hasán. Lábai viszonylag rövidek, de testfelépítése erős és rendkívül mozgékony.
Hosszú farka segíti az egyensúlyozásban, karmai félig visszahúzhatók, talpa szőrtelen és párnázott, bokái pedig rugalmasak. Ennek köszönhetően fejjel előre is le tud mászni a fáról, könnyedén ugrik ágak között, és hátsó lábaival kapaszkodva akár csüngeni is képes.
Madagaszkár makivadásza
A fossza területvédő állat, territóriumát illatmirigyeinek váladékával jelöli meg. Területének mérete a táplálék elérhetőségétől függ.
Táplálékának jelentős részét makik adják, vagyis Madagaszkár őshonos főemlősei. Emellett tanrekféléket, rágcsálókat, gyíkokat, madarakat és más kisebb állatokat is zsákmányol. Különlegessége, hogy a szigeten élő makifélék szinte bármelyikét képes elejteni, akár olyanokat is, amelyek megközelítik saját testtömegét.
Magányos, de nem mindig
A fossza általában magányos állat, nappal és éjszaka egyaránt aktív. Aktivitási csúcsai kora reggelre, késő délutánra és késő estére eshetnek.
Többnyire nem alszik kétszer ugyanazon a helyen, kivéve a kölyköket nevelő nőstényeket, amelyek a nevelési időszak alatt visszatérnek ugyanabba az odúba. Bár alapvetően magányos vadász, ritkán közös vadászatot is megfigyeltek nála.
Kommunikáció: dorombolás, sírás és nyávogás
A fosszák hangokkal és vizuális jelzésekkel kommunikálnak. Hangjaik közé tartozik a dorombolás, a fenyegető hangadás, a félelemkiáltás és a hosszú, sírásszerű hívóhang.
A nőstények párzás közben nyávoghatnak, a hímek pedig jellegzetes sóhajszerű hangokat adhatnak ki, amikor fogékony nőstényt találnak. Arc- és testkifejezéseik jelentése még nem teljesen ismert.
Különös párzási rendszer
A párzási időszak szeptember és október között zajlik. Ilyenkor a nőstény gyakran kiválaszt egy fát, ahová több napon át hangos hívóhangokkal csalogatja a hímeket.
A hímek összegyűlnek, megküzdenek egymással, a nőstény pedig több hímmel is párosodhat. A párzás legtöbbször vastagabb ágakon történik, bár földön történő párzás sem kizárt.
Kölykök és fejlődés
A vemhesség körülbelül 90 napig tart, majd a nőstény 2-4, nagyjából 100 grammos kölyöknek ad életet. Az utódok vakon születnek, szemük csak a 15. nap után nyílik ki.
A fiatalok 15-20 hónapos korukig maradnak az anyjukkal, felnőtt méretüket azonban csak körülbelül 4 éves korukra érik el. Fogságban akár 20 évig is élhetnek.
Természetvédelmi helyzet
A Természetvédelmi Világszövetség becslései szerint a vadon élő fosszák száma alacsony, ezért a faj sebezhető besorolásban szerepel. Mivel háziállatokat is zsákmányolhat, helyenként vadásszák.
A legnagyobb veszélyt az élőhelyek pusztulása és feldarabolódása jelenti. Madagaszkár csúcsragadozójaként azonban fontos szerepe van a sziget ökoszisztémájában, több állatfaj állományának szabályozásában.
Állatkertekben
Világszerte csak viszonylag kevés fossza él állatkertekben. A faj tartása nem egyszerű, mivel magányos természetű, és fajtársaira is veszélyes lehet.
Magyarországon a Szegedi Vadasparkban látható fossza, ahol hosszabb távon a faj szaporításában is szeretnének részt venni.
Nézd meg a teljes bemutatót
Ez a cikk csak rövid bevezető a fossza világába. A teljes videóban részletesebben is szó esik különleges rendszertanáról, macskaszerű megjelenéséről, makivadászatáról, szaporodási viselkedéséről és természetvédelmi helyzetéről.