A nílusi varánusz, vagyis a Varanus niloticus Afrika egyik legnagyobb és legerősebb gyíkfaja. Vízimádó ragadozó, amely folyók, tavak és mocsarak közelében él, kiváló úszó, és veszély esetén akár hosszú ideig is képes a víz alatt maradni.
Ez csak egy rövid bevezető — a teljes történetért, a faj rendszertani kalandjaiért, a Budapest Állatkert alapítójával kapcsolatos érdekességért, a floridai inváziós állományokért és a varánusz életmódjáért nézd meg a videót.
Nézd meg a nílusi varánuszról szóló videót YouTube-on
Afrika nagytestű varánusza
A nílusi varánusz (Varanus niloticus) a hüllők osztályába, a pikkelyes hüllők rendjébe és a varánuszfélék családjába tartozó nagytestű gyík. Afrika jelentős részén őshonos, és a kontinens északnyugati területeit leszámítva számos folyó mentén előfordul.
Mérete a világ legnagyobb varánuszai közé emeli: hossza elérheti a 244 centimétert, tömege pedig a 20 kilogrammot. Méretben az óriás varánusszal is vetekszik, bár a szalagos varánusz, a pápua varánusz és a komodói sárkány általában megelőzik.
Tudományos név és rendszertani történet
A faj tudományos neve több változáson ment keresztül. Carl Linnaeus 1758-ban még Lacerta monitor néven írta le, majd 1766-ban Lacerta nilotica névre változtatta. A Varanus nemet 1820-ban Blasius Merrem alkotta meg, később pedig Leopold Fitzinger helyezte a fajt ebbe a nembe Varanus niloticus néven.
Érdekesség, hogy Leopold Fitzinger osztrák zoológus a Budapesti Állat- és Növénykert alapításához is kapcsolódik: ő volt az intézmény egyik korai alapító alakja, bár igazgatói tisztségét végül csak rövid ideig látta el.
Nyugati formák és kládok
A nyugat-afrikai erdőségekben élő populációkat egyes kutatók külön fajként kezelik Varanus stellatus néven, máskor pedig a nílusi varánusz alfajaként említik. Emiatt a nílusi varánusz rendszertana nem teljesen egyszerű.
A nyugat-afrikai forma külön fajként való kezelése mellett a nílusi varánusznak két nagyobb kládja különíthető el: egy széles körben elterjedt dél-, közép- és kelet-afrikai csoport, valamint egy Száhel-övhöz, Mali és Etiópia térségéhez, illetve a Nílus régióihoz köthető csoport.
Megjelenés
A nílusi varánusz erős testű, hosszú farkú gyík. Farka oldalról kissé összenyomott, ami úszás közben hasznos. Fogai elöl kúposak, hátul tompább koronájúak. A fiatal példányok sötétek, testükön halványsárga, kerek foltokkal.
A kifejlett állatok alapszíne sötét sárgászöld, szürkés, barna vagy fekete is lehet. Testükön sárga foltok sorakoznak harántsorokban, közöttük elszórt fekete pontokkal. Farkukon sárga gyűrűk, hasukon pedig fekete harántsávok láthatók.
Hím vagy nőstény?
A nemek megkülönböztetése nem mindig könnyű. A hímek általában nagyobbak, fejük szélesebb, faroktövük pedig vaskosabb, de biztos meghatározáshoz gyakran a nemi szerv vizsgálata szükséges.
Vízimádó életmód
A nílusi varánusz gyakran a part közelében él, de alkalmanként távolabb is elvándorolhat a víztől. A parton mozdulatlanul sütkérezhet, mint egy krokodil, veszély esetén pedig sokszor a vízbe menekül. Kiváló úszó, és akár egy óráig is kibírhatja a víz alatt.
Ragadozó és fészekrabló
Tápláléka rendkívül változatos. Vadászik kisebb emlősökre, madarakra, fiatal teknősökre, békákra és más kisebb állatokra, de kifoszthatja parti madarak fészkeit, galambdúcokat és tyúkólakat is. Megeszi a krokodiltojásokat és a fiatal krokodilokat is.
Éppen emiatt az amerikai, főleg floridai elvadult populációk negatív hatással lehetnek az őshonos hüllőkre, például a mississippi aligátorokra és a hegyesorrú krokodilokra.
Inváziós állományok Floridában
Florida több pontján is megtelepedtek elvadult nílusi varánuszok, amelyek valószínűleg szökött vagy szándékosan szabadon engedett házi kedvencek leszármazottai. Ezek az állatok ragadozóként, fészekrablóként és versenytársként is gondot jelenthetnek a helyi élővilág számára.
Szaporodás
Az Egyenlítő közeléből származó példányok egész évben párosodhatnak, a dél-afrikai állományoknál azonban a párzás főként júniusban és júliusban jellemző. A nőstények 5-65 tojást raknak egy meleg gödörbe, majd növényi anyagokkal takarják be.
A természetben a bomló növényi anyagok hője segíti a tojások kelését. A 20-30 centiméteres kicsik 130-220 nap után kelhetnek ki, főként az esős évszakban, amikor a talaj puha. A kelési hőmérséklet befolyásolhatja az utódok nemét: alacsonyabb hőmérsékleten több hím, magasabbon több nőstény kelhet.
Növekedés és élettartam
A fiatal nílusi varánuszok gyorsan nőnek, és körülbelül egyéves korukra elérhetik az ivarérettséget, ekkor már nagyjából egy méter hosszúak lehetnek. A faj általában 10-15 évig él.
Védelem és tartás
A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a nílusi varánusz nem számít veszélyeztetett fajnak, ugyanakkor szerepel a CITES II. függelékében. Sok helyen vadásszák húsáért és tojásaiért, de széles elterjedése miatt jelenleg nem tartozik a közvetlenül veszélyeztetett fajok közé.
Háziállatként tartása nem egyszerű. A nílusi varánusz erős, agresszívvé válhat, harapása fájdalmas, és erős farkával is komoly ütéseket mérhet. Tartásához megfelelő engedély, nagy hely, komoly tapasztalat és biztonságos környezet szükséges.
Váratlan találkozások
A faj elterjedt élőhelyein olykor egészen meglepő helyeken is felbukkanhat. Egy dél-afrikai esetben például egy benzinkút nyilvános mosdójából kellett eltávolítani egy nílusi varánuszt. A kétméteres gyíkkal való találkozás alighanem bárkit meglepne.
Amiről a videóban mesélünk
Ez a cikk csak ízelítő a nílusi varánusz világából. A videóban részletesebben szó esik a faj tudományos névadásáról, Leopold Fitzinger és a Budapesti Állatkert kapcsolatáról, a floridai inváziós állományokról, a tojások keléséről, a vízi életmódról és arról is, miért nem való ez a hüllő átlagos házi kedvencnek.