Melyik a világ leghangosabb madara? Két faj is 120 decibel fölé jutott
Milyen hangos lehet egy madár? Akár 120 decibelnél is hangosabb. Egy új kutatás során két madárfajnál is olyan hangerőt mértek, amely már a rendkívül erős zajok tartományába esik.
A João C. T. Menezes és Jeffrey Podos által vezetett vizsgálat ráadásul két új jelöltet is adott a világ leghangosabb madara címre. A kopasznyakú harangozómadár és a vöröslábú kígyászdaru hangja egyaránt meghaladta a 120 decibelt.
A kutatás azonban nem egyszerű rekordvadászat volt.
A tudósok 123 madárfaj maximális hangerejét vizsgálták meg, hogy kiderítsék: mitől képes egy madár ennyire hangosan megszólalni, és miért fejlődhetett ki egyes fajoknál ilyen extrém hangerő?
Az eredményekből kiderült, hogy bizonyos testi tulajdonságok valóban segítenek megjósolni, melyik faj lehet hangosabb.
Arra azonban továbbra sincs egyértelmű válasz, hogy az evolúció során egyes madaraknak miért lett szükségük ilyen rendkívüli hangerőre.
Több mint száz madárfaj hangját mérték meg
A Massachusetts Amherst Egyetem kutatói 2018 decembere és 2025 januárja között végeztek terepi méréseket az Egyesült Államokban és Brazíliában.
Összesen 123 madárfajról gyűjtöttek hangerőadatokat.
A vizsgált fajok közül 113 esetében korábban nem álltak rendelkezésre megfelelően kalibrált adatok a maximális hangerőről, így a kutatás jelentősen kibővítette az erről rendelkezésre álló tudományos adatbázist.
Egy madár hangerejének pontos mérése azonban jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.
A hang erőssége a távolság növekedésével csökken. Nem elég tehát egyszerűen egy mikrofont vagy mérőműszert a madár felé fordítani: azt is pontosan tudni kell, milyen messze volt az állat a mérés pillanatában.
A kutatók ezért hordozható hangnyomásmérőket és lézeres távolságmérőket használtak.
A vizsgált madarak maximális hangereje között hatalmas különbségeket találtak. A leghalkabb mért fajok nagyjából egy hétköznapi beszélgetés hangerejét érték el, míg a skála másik végén 120 decibel fölötti madárhangok álltak.
Két madár is átlépte a 120 decibelt
A vizsgálat két legfeltűnőbb szereplője a kopasznyakú harangozómadár (Procnias nudicollis) és a vöröslábú kígyászdaru (Cariama cristata) volt.
Mindkét faj esetében 120 decibel fölötti maximális hangerőt mértek.
A kutatás során dokumentált legmagasabb érték 122,4 decibel volt.
Ez már olyan hangerőtartomány, amelyet az ember hétköznapi környezetben leginkább rendkívül erős gépek és zajforrások közelében tapasztalhat.
Különösen érdekes a kopasznyakú harangozómadár esete.
A faj egyáltalán nem tartozik a világ legnagyobb madarai közé, mégis elképesztő hangerőre képes. A harangozómadarak nevüket is különleges, messzire hallatszó, fémes hangjukról kapták.
A vöröslábú kígyászdaru ezzel szemben egy hosszú lábú, elsősorban a talajon mozgó dél-amerikai madár. Rendkívül erős, messzire hallatszó hangjáról már régóta ismert volt, az új vizsgálat azonban számszerűen is megmutatta, milyen extrém hangerőre képes.
De akkor melyik a világ leghangosabb madara?
A történet itt válik igazán érdekessé.
Jeffrey Podos neve ugyanis már korábban is összekapcsolódott a világ leghangosabb madarának kutatásával.
2019-ben Podos és Mario Cohn-Haft a csombókos harangozómadár (Procnias albus) hangadását vizsgálta az Amazonas vidékén.
A hímek rendkívül erős párzási hangjánál körülbelül 125 decibeles értéket dokumentáltak. A Guinness World Records később ezt a fajt ismerte el a leghangosabb dokumentált madárhang rekordereként.
Az új kutatás ezért nem feltétlenül koronázott meg egy új világrekordert.
Sokkal pontosabb úgy fogalmazni, hogy a kopasznyakú harangozómadár és a vöröslábú kígyászdaru két újabb komoly kihívóként csatlakozott a bolygó leghangosabb ismert madaraihoz.
A különböző vizsgálatokban kapott decibelértékek összehasonlításánál ráadásul fontos figyelembe venni a mérési körülményeket és módszereket is.
Mitől képes egy madár ilyen hangosan kiáltani?
A rekordoknál azonban sokkal fontosabb volt az a kérdés, amely miatt Menezes és Podos elvégezte a kutatást.
Mi határozza meg azt, hogy egy madár milyen hangosan képes megszólalni?
A kutatók öt lehetséges magyarázatot vizsgáltak.
Feltételezték, hogy hangosabbak lehetnek:
-
a nagyobb testű madarak,
-
a csőrüket nagyobbra nyitni képes fajok,
-
a kevésbé mozgékony vagy gyengébben repülő madarak,
-
a sűrű növényzetben élő fajok,
-
valamint azok a madarak, amelyek párzási rendszerében egy egyed több partnerrel is szaporodhat.
Az eredmények azonban meglepőek voltak.
Az öt feltételezés közül mindössze kettő kapott egyértelmű támogatást.
A nagyobb test valóban nagyobb hangerőt jelenthet
Az egyik legerősebb összefüggést a testméretnél találták.
A nagyobb madarak általában nagyobb maximális hangerőre voltak képesek.
Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a nagyobb testhez nagyobb izmok és légzőrendszer társulhat, amelyek segítségével az állat nagyobb légnyomást tud létrehozni a hangadás során.
Ez önmagában talán nem hangzik különösen meglepően.
A második eredmény azonban már jóval érdekesebb volt.
A csőr akár egy hangszer tölcsére
A kutatók azt találták, hogy azok a madarak, amelyek nagyobbra képesek nyitni a csőrüket, általában nagyobb maximális hangerőt is képesek elérni.
A csőr tehát nem egyszerűen a táplálkozás eszköze.
A hangadás során az egész hangképző rendszer részeként működik, és a szélesebb csőrnyílás segítheti a létrehozott hang hatékonyabb kisugárzását.
A jelenség bizonyos szempontból a fúvós hangszerek működéséhez hasonlítható. Egy hangszer tölcsérének alakja és mérete is befolyásolja, hogyan jut ki és terjed tovább a hang.
Hasonló elv működhet a madaraknál is.
A nagyobb test és a szélesebbre nyitható csőr tehát legalább részben megmagyarázhatja, hogyan képes néhány faj ilyen elképesztő hangerőt előállítani.
Három logikusnak tűnő magyarázat viszont nem működött
A kutatás talán legérdekesebb eredménye az volt, amit a tudósok nem találtak meg.
Logikusnak tűnhet például, hogy a sűrű erdőkben élő madarak hangosabban kommunikálnak.
Ha a növényzet miatt az állatok nehezebben látják egymást, egy messzire terjedő hang komoly előnyt jelenthet.
Az adatok azonban nem mutattak egyértelmű kapcsolatot a sűrűbb növényzetű élőhely és a nagyobb maximális hangerő között.
Hasonló elképzelés volt a repülési képesség szerepe.
Egy kevésbé mozgékony madár számára elméletileg előnyös lehetne, ha nagyobb területet tudna „elérni” a hangjával anélkül, hogy fizikailag oda kellene repülnie.
Erre sem találtak egyértelmű bizonyítékot.
A harmadik elképzelés a párválasztáshoz kapcsolódott.
Ha egy hím hangja nagyobb távolságra jut el, elméletileg több potenciális partnerhez is elérhet. A kutatók ezért arra is kíváncsiak voltak, hogy a párzási rendszer összefügg-e a faj maximális hangerejével.
Az adatok azonban ezt sem támasztották alá egyértelműen.
Már kezdjük tudni, hogyan – de még mindig nem tudjuk pontosan, miért
És pontosan itt rejlik a kutatás egyik legérdekesebb eredménye.
A tudósok kezdik megérteni, milyen testi adottságok teszik lehetővé a rendkívüli hangerőt.
Nagyobb test. Szélesebbre nyitható csőr.
A „hogyan?” kérdésre tehát már vannak válaszok.
A „miért?” azonban továbbra is jóval nehezebb.
Miért alakult ki egyes madárfajoknál olyan hangadás, amely meghaladja a 120 decibelt?
Milyen evolúciós előnyt jelent ekkora hangerő?
A párválasztásban segít? A territórium védelmében? A fajtársak közötti, nagy távolságú kommunikációban? Vagy olyan tényezők kombinációjáról van szó, amelyeket a jelenlegi adatok még nem képesek feltárni?
Ezekre a kérdésekre további vizsgálatok adhatnak választ.
Ehhez valószínűleg még több faj pontos hangerőadataira lesz szükség.
A mostani 123 faj vizsgálata azonban már önmagában hatalmas előrelépés, hiszen jelentősen megnövelte azoknak a madárfajoknak a számát, amelyeknél megbízható adatok állnak rendelkezésre a maximális hangerőről.
A leghangosabb madarak története még korántsem ért véget
A kopasznyakú harangozómadár és a vöröslábú kígyászdaru bekerült a bolygó leghangosabb ismert madarai közé.
A kutatás azonban ennél sokkal többről szól.
Megmutatta, hogy az állatok egyik legalapvetőbb kommunikációs tulajdonságáról – arról, milyen hangosan képesek megszólalni – még mindig meglepően keveset tudunk.
A madárhangokat évszázadok óta figyeljük, rögzítjük és tanulmányozzuk, de a hangerő sokáig háttérbe szorult, részben azért, mert természetes körülmények között nehéz pontosan mérni.
A modern műszerek azonban most egy újabb ablakot nyitnak az állati kommunikáció világára.
És miközben már kezdjük megérteni, hogyan képes egy madár 120 decibel fölé emelni a hangját, az evolúció egyik legérdekesebb kérdése továbbra is megmaradt:
miért kellett egy madárnak egyáltalán ilyen hangossá válnia?
Gyakori kérdések
Melyik a világ leghangosabb madara?
A csombókos harangozómadár (Procnias albus) hangjánál korábbi kutatások során körülbelül 125 decibeles értéket dokumentáltak. Egy 2026-os vizsgálatban azonban a kopasznyakú harangozómadár és a vöröslábú kígyászdaru hangja is meghaladta a 120 decibelt, így ezek a fajok szintén a világ leghangosabb ismert madarai közé tartoznak.
Hány decibeles lehet egy madár hangja?
A 123 fajt vizsgáló új kutatás során a legmagasabb dokumentált érték 122,4 decibel volt. A madárfajok között ugyanakkor hatalmas különbségek lehetnek: egyes fajok maximális hangereje alig haladja meg egy hétköznapi beszélgetését.
Mitől lehet ennyire hangos egy madár?
A kutatás szerint a testméret és a csőrnyílás nagysága is összefügg a maximális hangerővel. A nagyobb testű, illetve csőrüket szélesebbre nyitni képes fajok általában hangosabban tudnak megszólalni.
Miért kiabálnak ilyen hangosan egyes madarak?
Erre még nincs teljes válasz. A kutatók többek között az élőhelyet, a repülési képességet és a párzási rendszert is megvizsgálták, de ezek egyikénél sem találtak egyértelmű kapcsolatot a maximális hangerővel. Az extrém hangerő evolúciós okának feltárásához további kutatásokra lesz szükség.
Káros lehet az emberi hallásra egy 120 decibeles madárhang?
A 120 decibel fölötti hang rendkívül erős. Az emberi hallást érő kockázat azonban attól is függ, milyen közel van a hangforrás, mennyi ideig tart a hang és milyen körülmények között mérik. A madaraknál közölt maximális decibelértékeket ezért nem érdemes egyszerűen egy az egyben összevetni a hétköznapi zajforrásokkal.
Források
Menezes, João C. T. – Podos, Jeffrey (2026): Evolutionary drivers of vocal amplitude in birds. Evolution.
Az eredeti tudományos tanulmány. DOI: 10.1093/evolut/qpag153
University of Massachusetts Amherst (2026): UMass Amherst Biologists May Have Discovered Two of the World’s Loudest Birds.
A kutatás hivatalos egyetemi összefoglalója.
UMass Amherst Department of Biology (2026): Professor May Have Found the Loudest Birds.
A kutatás módszereit, terepi adatgyűjtését és a 122,4 decibeles maximális értéket bemutató összefoglaló.
Podos, Jeffrey – Cohn-Haft, Mario (2019): Extremely loud mating songs at close range in white bellbirds. Current Biology.
A csombókos harangozómadár korábban dokumentált, rendkívüli hangerejét bemutató kutatás.