2012 őszén két oroszlán egy FedEx teherszállító járatán utazott Washingtonból Kaliforniába. 2024-ben egy ázsiai elefántot Boeing 747-essel vittek át Új-Zélandról Ausztráliába. 2026-ban pedig egy zsiráfot olyan járművel költöztettek el, amelynek tetejét akár hat méter magasra is fel lehetett emelni.
Ezek nem rendkívüli mentőakciók voltak, hanem gondosan megszervezett állatkerti költöztetések. Egy több száz kilogrammos ragadozó vagy egy többtonnás elefánt elszállítása azonban egészen más feladat, mint amit egy átlagos költözésnél megszoktunk. A gondozóknak nemcsak a megfelelő járműről kell gondoskodniuk. Az állat viselkedését, egészségi állapotát és az utazás közben fellépő veszélyeket is figyelembe kell venniük.
De hogyan lehet rávenni egy oroszlánt, hogy önként besétáljon egy szállítóládába? Miért nem altatják el egyszerűen az állatokat? És hogyan fér át egy zsiráfot szállító teherautó egy alacsonyabb híd alatt?
Miért költöztetnek állatokat az állatkertek?
Az állatkerti költöztetések egyik leggyakoribb oka a tenyészprogramok működése. Az európai állatkertek számos faj esetében összehangoltan dolgoznak az állományok fenntartásán. Ennek részeként előfordulhat, hogy egy fiatal állatnak másik intézményben keresnek megfelelő társat, vagy egy tenyészállatot helyeznek át a genetikai változatosság megőrzése érdekében. Máskor egy kifutó felújítása, az állatok közötti konfliktus vagy a tartási körülmények megváltozása indokolhatja a költözést.
Az áthelyezésről nem kizárólag a rendelkezésre álló férőhely alapján döntenek. Egy új állat fogadásához megfelelő környezetre, tapasztalt gondozókra és sok esetben egy megfelelő társas csoportra is szükség van.
A költözés jóval az indulás előtt elkezdődik
Mielőtt a szállítóautó megérkezne, már számos kérdést tisztázni kell.
Az állatorvosok felmérik, hogy az állat egészségi állapota lehetővé teszi-e az utazást. A két intézmény egyeztet a táplálkozási szokásokról, a korábbi betegségekről és az állat viselkedéséről. Nemzetközi szállításnál a szükséges állategészségügyi és természetvédelmi dokumentumokat is be kell szerezni. A szállítóeszköz kiválasztása külön feladat. Egy oroszlán esetében a biztonságos zárhatóság, egy elefántnál a teherbírás, egy zsiráfnál pedig a magasság okozhat komoly fejtörést.
Mindezek mellett az állatot is fel kell készíteni. Hiába áll rendelkezésre a legmodernebb szállítóláda, ha az állat nem hajlandó belépni.
Miért nem altatják el egyszerűen az állatokat?
Sokan azt gondolhatják, hogy az állatkerti szállítások természetes velejárója az altatólövedék. A valóság ennél jóval összetettebb. A teljes altatás kockázatokkal jár, különösen nagy testű állatoknál. A légzés, a testhőmérséklet és a keringés ellenőrzése komoly állatorvosi feladat, ráadásul a felépülés során is történhet sérülés. Ezért az állatkertek lehetőség szerint előzetes tréninggel készítik fel az állatokat.
A szállítóládát már hetekkel vagy akár hónapokkal az indulás előtt elhelyezhetik a közelükben. Eleinte elegendő, ha az állat megvizsgálja. Később jutalomfalatokkal ösztönzik a belépésre, majd fokozatosan hozzászoktatják a zárt ajtóhoz és a hosszabb bent tartózkodáshoz. A módszer lényege, hogy az állat saját döntéséből működjön együtt a gondozókkal. Természetesen nem minden egyed reagál ugyanúgy. Előfordulhat, hogy az előkészületeket módosítani kell, vagy állatorvosi segítségre van szükség. A gyógyszeres nyugtatás és a teljes altatás azonban két különböző beavatkozás, és egyik sem automatikus része a költöztetésnek.
Oroszlán a repülőgépen – Zuri és Fahari története
2012 októberében a washingtoni Smithsonian Nemzeti Állatkert két fiatal nőstény oroszlánja, Zuri és Fahari a kaliforniai Santa Barbara Állatkertbe költözött. Az állatok repülővel tették meg az utat, méghozzá a FedEx közreműködésével. A washingtoni gondozók az indulás előtt egy héttel kezdték megismertetni az oroszlánokkal a szállítóládákat. Azokat közvetlenül az állatház megfelelő átjárójához lehetett csatlakoztatni, így a nagymacskáknak nem kellett nyílt területen keresztülhaladniuk. A ládák beépített itatótálat, megfelelő szellőzést és a vizelet összegyűjtésére szolgáló tálcát is kaptak. A gondozók eredetileg meghatározott sorrendben szerették volna a két oroszlánt beterelni, de a nőstények olyan szívesen mentek be, hogy a tervet a viselkedésükhöz kellett igazítani. Az utazás alatt külön ládákban helyezték el őket, és a Santa Barbara Állatkert gondozói kísérték őket Kaliforniába. A megérkezés után ismét egyesítették a két nőstényt, majd 30 napos karantén következett.
A történet jól mutatja, hogy egy veszélyes ragadozót sem feltétlenül kell elaltatni ahhoz, hogy biztonságosan elszállítható legyen. Az oroszlánok szállítóládáinál egyébként különösen ügyelnek arra, hogy az állat ne tudjon a nyílásokon keresztül kinyúlni. Útközben pedig még egy hosszabb megállás során sem engedik ki őket szabadon.
Elefántköltöztetés: amikor több tonnát kell megmozgatni
Egy elefánt szállításakor már maga a rakodás is komoly műszaki feladat. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének útmutatója szerint a szállítóláda mozgatásához darura is szükség lehet. Ilyenkor az állat és a láda együttes tömegével kell számolni, miközben az elefánt mozgása is hatással lehet az emelésre.
Jó példa erre Burma, az Auckland Zoo ázsiai elefántja. A gondozók hosszú időn át készítették fel az állatot a költözésre. Burma egy speciálisan számára készített, körülbelül három méter magas, négy méter hosszú és két méternél valamivel keskenyebb szállítóládához szokott hozzá. Az akkor mintegy 3,5 tonnás állat rendszeresen gyakorolta a belépést és a ládában tartózkodást. 2024. november 12-én végül elindult Ausztrália felé. A ládát először teherautóval szállították, majd egy külön erre az útra bérelt Boeing 747-es teherszállító repülőgépre helyezték. Burma mellett két tapasztalt elefántgondozó és az állatkert állatorvosi vezetője utazott. Az ausztráliai érkezést újabb közúti szakasz követte, mire az elefánt eljutott a Monarto Safari Parkba. A megérkezés után a gondozók többek között azt figyelték, hogy Burma eszik-e, iszik-e, megfelelően mozog-e, és hogyan alkalmazkodik az új környezethez.
A költözés célja az volt, hogy az elefánt egy nagyobb társas csoport tagjává válhasson. Ez jól mutatja, hogy a szállítás önmagában csak egyetlen része az állat jóllétét érintő döntésnek.
Zsiráfköltöztetés: mi történik az alacsony hidaknál?
A zsiráfok szállításakor egészen más nehézségek jelentkeznek. Egy kifejlett zsiráf számára nem megfelelő egy hagyományos állatszállító teherautó. Olyan járműre van szükség, amelyben elegendő hely jut a fejének és a nyakának, ugyanakkor az állat biztonságosan meg tudja tartani az egyensúlyát.
2026 júniusában Setanta, egy Rothschild-zsiráf a brit Twycross Zoo állatkertből a Yorkshire Wildlife Parkba költözött. A szállításhoz használt különleges jármű tetejét akár hatméteres magasságig lehetett emelni, a padlószintet pedig hidraulikával körülbelül 30 centiméterre lehetett lesüllyeszteni, megkönnyítve a kiszállást. A zsiráfot szállító jármű útvonalát azonban előre meg kell tervezni. Az alacsony hidak és alagutak komoly akadályt jelenthetnek. Az állítható tetejű járműveknél szükség esetén átmenetileg csökkenthető a magasság, de az akadály elhagyása után ismét elegendő helyet kell biztosítani az állatnak. A sofőr vezetési stílusa szintén meghatározó. Egy hirtelen fékezés vagy éles kanyar veszélyeztetheti a zsiráf egyensúlyát, egy esés pedig súlyos sérülésekkel járhat.
Setanta végül sikeresen megérkezett, nyugodtan kisétált a járműből, és rövidesen már az előkészített friss ágakat fogyasztotta.
Mi történik, ha útközben valami baj történik?
Egy állatszállításnál nem lehet minden helyzetet előre kiszámítani. A jármű meghibásodhat, forgalmi akadály keletkezhet, vagy az állat viselkedése és egészségi állapota teheti szükségessé a terv módosítását. Ezért a szállítócsapatnak vészhelyzeti tervre is szüksége van. Ebben szerepelhetnek az útvonal mentén elérhető állatorvosok, állatkertek és más lehetséges segítségforrások. Az utazás alatt ellenőrizni kell a szellőzést, a hőmérsékletet és az állat állapotát. A megfelelő víz- és táplálékellátás fajonként eltérő. A zsiráfok szállítására vonatkozó amerikai szakmai útmutató például az indulás után körülbelül egy órával, majd nagyjából négyóránként javasol ellenőrző megállást. Ilyenkor a szakemberek megfigyelhetik az állatot, szükség szerint vizet és táplálékot biztosíthatnak számára. A zsiráfot azonban normál körülmények között nem engedik ki a járműből az út során.
Megérkezett az állat – de mikor láthatják a látogatók?
A teherautó ajtajának kinyitásával még nem ér véget a költözés. Az állatot általában egy előre előkészített, biztonságos területre engedik. Itt megfigyelhetik a mozgását, táplálkozását és azt, hogyan reagál az ismeretlen környezetre. Az egészségügyi követelményektől függően karanténra is szükség lehet. Ha pedig egy meglévő csoporthoz érkezik, a társakkal való összeszoktatás külön folyamatot jelent. Egy elefántnak időre lehet szüksége, hogy beilleszkedjen az új csordába. Egy oroszlán esetében pedig az első találkozásokat különösen körültekintően kell megszervezni. Nem véletlen, hogy az új állatok bemutatását az intézmények gyakran csak a megérkezés után későbbi időpontra tervezik.
Amit a látogatók már nem látnak
Amikor egy állatkert bejelenti, hogy új oroszlán, elefánt vagy zsiráf érkezett, a figyelem érthetően az állatra irányul. A háttérben viszont akár hónapokon keresztül dolgozhattak azon, hogy az utazás egyáltalán megvalósulhasson. Gondozók, állatorvosok, szállítmányozók és különböző intézmények szakemberei hangolják össze a feladatokat. Az oroszlánoknál a biztonságos elkülönítés, az elefántoknál a hatalmas testsúly, a zsiráfoknál pedig a magasság és az egyensúly megtartása jelent különleges kihívást.
A legfontosabb kérdés mégsem az, hogy milyen messzire jut el az állat. Hanem az, hogy az új otthonában is megfelelő körülmények között élhet-e.
Olvasd el az „Állatkertek kulisszái mögött” sorozat korábbi részeit is!
Az állatkertek mindennapjai sokkal több kérdést rejtenek, mint amennyit a látogatók a kifutók előtt állva láthatnak. Sorozatunk korábbi részeiben is olyan témákat jártunk körül, amelyekről ritkán esik szó.
1. rész – Mi történik a „fölösleges” hím állatokkal?
Mi lesz azokkal a hímekkel, amelyekre már nincs szükség a tenyészprogramokban? Áthelyezés, agglegénycsoportok és nehéz állatkerti döntések.
2. rész – Mi történik, ha megszökik egy veszélyes állat az állatkertből?
Hogyan reagálnak a gondozók, ha egy oroszlán vagy más veszélyes állat kijut a kifutójából? Mi történik a szökés első perceiben?
3. rész – Mi történik egy állatkerti állattal, amikor elpusztul?
Mi történik az elhullott állatokkal? Hogyan zajlik a boncolás, és mi lesz az állatok földi maradványainak sorsa?
Az „Állatkertek kulisszái mögött” sorozatban továbbra is bemutatjuk az állatkerti élet kevésbé ismert oldalát.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
1. Elaltatják az oroszlánt a szállításhoz?
Nem feltétlenül. Az állatkertek gyakran előzetes tréninggel készítik fel az oroszlánokat arra, hogy önként belépjenek a szállítóládába. Indokolt esetben állatorvosi döntés alapján gyógyszeres beavatkozásra is sor kerülhet.
2. Hogyan szállítanak egy többtonnás elefántot?
Speciálisan kialakított szállítóládát és nagy teherbírású járműveket használnak. A láda mozgatásához darura is szükség lehet. Nagyobb távolság esetén repülőgépes szállítás is előfordul.
3. Hogyan fér át egy zsiráf a hidak alatt?
A zsiráfokat szállító speciális járművek között állítható tetőmagasságú változatok is vannak. Az útvonalat előre ellenőrzik, és ha szükséges, egy-egy akadálynál átmenetileg csökkenthetik a jármű magasságát.
4. Mi történik, ha az állat nem akar belépni a szállítóládába?
A gondozók módosíthatják a tréninget vagy a szállítási tervet. Szükség esetén a költözést elhalaszthatják, illetve állatorvosi segítséget vehetnek igénybe.
5. Mennyi ideig tart egy állatkerti állat költöztetése?
Maga az utazás néhány órától akár több napig is eltarthat, az előkészítés viszont heteket vagy hónapokat vehet igénybe. A megérkezés után karanténra és fokozatos beszoktatásra is szükség lehet.
Felhasznált források
1. Smithsonian's National Zoo (2012): Lion Update – Zuri és Fahari szállítása.
https://nationalzoo.si.edu/animals/news/lion-update-oct-15-2012
2. Association of Zoos and Aquariums (2012): Lion Care Manual.
https://www.zoocheck.com/wp-content/uploads/2020/11/Lion-Care-Manual-20121_compressed.pdf
3. European Association of Zoos and Aquaria (2023): Animal Training Guidelines.
https://media.eaza.net/uploads/2023_EAZA_ATWG_Training_Guidelines_77d0047c62.pdf
4. EAZA (2020): Best Practice Guidelines for Elephants.
https://strapi.eaza.net/uploads/Elephant_TAG_BPG_2020_6956205c9a.pdf
5. Auckland Zoo (2024): Burma's transport crate sessions a fun, enriching activity.
https://www.aucklandzoo.co.nz/news/burmas-transport-crate-sessions-a-fun-enriching-activity
6. Auckland Zoo (2024): Elephant Burma arrives at new home in Australia.
https://www.aucklandzoo.co.nz/news/elephant-burma-arrives-at-new-home-in-australia
7. Monarto Safari Park (2024): The elephant has landed at Monarto Safari Park!
https://www.monartosafari.com.au/the-elephant-has-landed-at-monarto-safari-park/
8. Association of Zoos and Aquariums (2025): Giraffe Care Manual.
https://assets.speakcdn.com/assets/2332/aza_giraffe_care_manual.pdf
9. Yorkshire Wildlife Park (2026): Award-winning Yorkshire Wildlife Park has welcomed a new giraffe.
https://www.yorkshirewildlifepark.com/news/award-winning-yorkshire-wildlife-park-has-welcomed-a-new-giraffe/
10. Zoo Heidelberg: Transport eines Zootiers – Wenn Zootiere umziehen müssen.
https://www.zoo-heidelberg.de/unsere-tiere/transport-eines-zootiers/