Az egyik leggyakrabban tartott madárfaj a hullámos papagáj után.
Ausztráliában szinte mindenhol előfordul, kivéve a tengerpart nedves bozótjait és az esőerdőt.
Megtalálható még az indonéziai Kis-Szunda szigeteken is.
Betelepítették Portugáliába, Nauruba és Puerto Ricora is.
Testhossza 10 cm körüli. Testtömege 8-9 gramm.
Leírhatnám a kinézetüket is de nagyon sok színváltozatuk van.
Társas életmódot folytat és egyedül tartani állatkínzásnak minősül.
A vadonban kolóniákban és tartós párkapcsolatban él.
Tápláléka fűmagok és néhány rovar,de a zöldeleséget is szereti.
Az egészséges madár éber, a területét figyeli, állandóan mozgásban van, ugrál, tollászkodik, fürdik.
Fogságban 10-12 évet is eléldegél.
6 hónaposan lesznek ivarérettek a fiókák, de jó dolog megvárni a tenyésztéssel az 1 évet.
Fészekalja 3-7 fehér tojásból áll.
A költési időszak körülbelül 14 napig tart.
Közkedveltsége a 20. században indult el felfelé és azóta a mára leggyakrabban tartott pintyfaj lett belőle.
Ausztrália 1960-ban betiltotta a madarak kivitelét így azóta vad egyed nem került a tenyésztésbe.
Egy pár tartásához minimum 50x40x30 cm-es kalitka a minimum javasolt.
A magkeverékek legfontosabb részét képezi a muharmag és a fénymag. Fontos továbbá a köles is, ami lehet fehér vagy vörös. A fehér azért jobb a madár számára, mert puhább a héja, így könnyebben tudja meghámozni. A díszállat-kereskedésekben kapható magkeverékek ezeken kívül még más magokat is tartalmaznak, a zebrapinty számára ideális arányban. A zebrapintyek kedvelt csemegéje a fürtös köles.
A téli hónapokban a magokat is kicsíráztathatjuk, így pár nap alatt vitamindús zöldeleséget kaphatunk. Nyáron, amikor könnyen hozzáférhetünk a zöld növényekhez, részesítsük előnyben a tyúkhúrt, salátát, parajt és a pásztortáskát. Gyümölcsöt, zöldséget is adhatunk a zebrapintyeknek, például egy szelet jól megmosott almát, vagy sárgarépát tehetünk a kalitka rácsai közé.
A képeket én készítettem a saját madaraimról, ha felhasználnád valahol akkor legalább jelölj meg. :)
